2008. december 9., kedd
2008. december 8., hétfő
2008. december 7., vasárnap
HAL
Kohn nyitott egy halkereskedést. Az üzlet kirakatában elhelyezett egy táblát ezzel a felirattal:
MA ITT FRISS HAL KAPHATÓ!
Arra sétál Grün, bekopog a barátjához és kérdőre vonja:
- Te holnap is árulsz itt halat?
- Igen - válaszolja Grün.
- Akkor nyugodtan elhagyhatod az elejéről azt, hogy MA.
- És mondd csak - folytatja a vendég - van máshol is boltod?
- Nincs - válaszolja elgondolkodva Grün.
- Ezek szerint az ITT is fölösleges kitétel...
- Esetleg kínálsz a vevőidnek romlott árút is? - hangzik a következő kifogás.
- Csak friss fogást dobok piacra.
- Mi szükség van akkor a FRISS szóra?
Végül, szinte megnyugtató módon, elérkezik a kegyelemdöfés:
- Veszel is az emberektől, vagy csak értékesítesz?
- Igen, igen - mondja megadóan Grün. A KAPHATÓ is szükségtelen.
Ezek után a táblán ennyi maradt: HAL
Ha megtehetnénk, hogy kevesebb szóval kommunikálunk, vajon miért nem tesszük?
MA ITT FRISS HAL KAPHATÓ!
Arra sétál Grün, bekopog a barátjához és kérdőre vonja:
- Te holnap is árulsz itt halat?
- Igen - válaszolja Grün.
- Akkor nyugodtan elhagyhatod az elejéről azt, hogy MA.
- És mondd csak - folytatja a vendég - van máshol is boltod?
- Nincs - válaszolja elgondolkodva Grün.
- Ezek szerint az ITT is fölösleges kitétel...
- Esetleg kínálsz a vevőidnek romlott árút is? - hangzik a következő kifogás.
- Csak friss fogást dobok piacra.
- Mi szükség van akkor a FRISS szóra?
Végül, szinte megnyugtató módon, elérkezik a kegyelemdöfés:
- Veszel is az emberektől, vagy csak értékesítesz?
- Igen, igen - mondja megadóan Grün. A KAPHATÓ is szükségtelen.
Ezek után a táblán ennyi maradt: HAL
Ha megtehetnénk, hogy kevesebb szóval kommunikálunk, vajon miért nem tesszük?
2008. december 5., péntek
Fogas kérés
A címből nem maradt ki a D betű, szándékos a változtatás.
Az EMK negyedik lépése (a kérés megfogalmazása) során fontos szempont, hogy a társunkhoz intézett igényünk konkrét, teljesíthető, szabadon elfogadható vagy visszautasítható legyen. Ezek mellett kiemelhetjük azt is, hogy pozitív formában szóljon: mit tegyen, ne pedig arra fókuszáljon, mit fejezzen be, mint nem szeretnénk tőle. Mert valamit nem csinálni fogós dolog...
Csabi barátom kisfia, Gergő az oviban furcsa szokást vezetett be, harapdálta a csoporttársait. Az óvónénik és a szülők visszajelzése után felhagyott ugyan ezzel a kommunikációs stratégiával, viszont új jelenségre lettek figyelmesek vele kapcsolatban. Csapkodja a többieket. Vacsora utáni beszélgetésnél ezt szóvá is tették, mire ártatlanul így reagált: "Azért csapkodok, mert azt kérték, hogy ne harapjak..." :)
Nem olyan nehéz ez az EMK, már a gyerekek is jól tudják, a pozitív kérésnek van foganatja.
Az EMK negyedik lépése (a kérés megfogalmazása) során fontos szempont, hogy a társunkhoz intézett igényünk konkrét, teljesíthető, szabadon elfogadható vagy visszautasítható legyen. Ezek mellett kiemelhetjük azt is, hogy pozitív formában szóljon: mit tegyen, ne pedig arra fókuszáljon, mit fejezzen be, mint nem szeretnénk tőle. Mert valamit nem csinálni fogós dolog...
Csabi barátom kisfia, Gergő az oviban furcsa szokást vezetett be, harapdálta a csoporttársait. Az óvónénik és a szülők visszajelzése után felhagyott ugyan ezzel a kommunikációs stratégiával, viszont új jelenségre lettek figyelmesek vele kapcsolatban. Csapkodja a többieket. Vacsora utáni beszélgetésnél ezt szóvá is tették, mire ártatlanul így reagált: "Azért csapkodok, mert azt kérték, hogy ne harapjak..." :)
Nem olyan nehéz ez az EMK, már a gyerekek is jól tudják, a pozitív kérésnek van foganatja.
2008. december 2., kedd
Nem megoldás: kapcsolat
Szombaton az EMK-ról rendeztünk egy bevezető képzést a lelkisegély telefonszolgálatunk új ügyelői számára. Nagy segítség volt az a prezentáció, amit Balázzsal anno :) hajnalba nyúlóan csinisítottunk. A címben is idézett végkicsengése többször előjött a beszélgetés során. Megerősítette bennem azt a belátást, hogy vannak feloldhatatlan helyzetek, amelyekben különösen fontos zsiráf-üzenet, hogy a kapcsolat intenzitására összpontosítsak, ne megoldást erőletessek mindenáron. Amikor mindketten belátjuk és békével fogadjuk el a tehetetlenségünket, nem esünk egymásnak követelőzve, hanem empátiával fogadjuk a társunk küszködését, könnyeit.
Összakapcsolódás nélkül a megfigyelés és kérés külső burkainál ragadunk meg, ahol a sakál kapirgál. Egy buddhista mondás szerint, ha kutat szeretnél ásni, ne vájj ki sok kis gödröt, hanem a kiszemelt helyszínen menj mélyre.
Azt is jó volt megélni, hogy ezek a gondolatok visszhangoztak a résztvevők szeméből, feltettt kérdéseiből és kiegészítéseiből egyaránt. Tapinthatóvá vált annak a valósága, hogy az érzéseink és szükségleteink kifejezése milyen komplikált, még akkor is, ha laboratóriumi körülmények között kicsiszoltuk a választ. Kimondani nehéz, valahogy megakad a gombóc a torkunk táján.
Ami a tréneri tapasztalatot illeti, a helyezetek elemzése során nagyszerű volt azt megtapasztalni, hogy fűszálakat adogatunk egymásnak, hogy a saját fészkét ki-ki felépíthesse. Minden tanács, meglátás elfogadható és vitatható. Társ vagyok ebben a munkában, nem építésvezető.
Arra már nem futotta a négy óránkból, hogy részletekbe menően végig tudjunk haladni minden gondolaton. Így utólag hiányolom: nem adtunk elég teret annak, hogy a zsiráf nem jótékonykodik, magának, csak magának akar jót. Azáltal viszont, hogy ő összhangba kerül a szükségleteivel, a világ is tisztább lesz körülötte. Amennyiben pusztán célként állítjuk be a környezetünk átformálását, nem pedig elfogadjuk azt ingyen következményként, veszélyes üzemmé válhatunk. És itt, azt gondolom, egyenértékű az eredményt tekintve, hogy anyagi haszon, vagy az üdvösségre tartogatott lelki zseton reményében jókodik a szerelésmániás "zsiráf". Ha a zsiráf elnapolja az igényeit, mert nem lát reális esélyt azok kielégítésére, azt is önmagáért teszi, különben eszközzé válik a másik, akin demonstrálhatja szavanna-szentségét. Áldás a cselekvés nélküli tetteken van.
Összakapcsolódás nélkül a megfigyelés és kérés külső burkainál ragadunk meg, ahol a sakál kapirgál. Egy buddhista mondás szerint, ha kutat szeretnél ásni, ne vájj ki sok kis gödröt, hanem a kiszemelt helyszínen menj mélyre.
Azt is jó volt megélni, hogy ezek a gondolatok visszhangoztak a résztvevők szeméből, feltettt kérdéseiből és kiegészítéseiből egyaránt. Tapinthatóvá vált annak a valósága, hogy az érzéseink és szükségleteink kifejezése milyen komplikált, még akkor is, ha laboratóriumi körülmények között kicsiszoltuk a választ. Kimondani nehéz, valahogy megakad a gombóc a torkunk táján.
Ami a tréneri tapasztalatot illeti, a helyezetek elemzése során nagyszerű volt azt megtapasztalni, hogy fűszálakat adogatunk egymásnak, hogy a saját fészkét ki-ki felépíthesse. Minden tanács, meglátás elfogadható és vitatható. Társ vagyok ebben a munkában, nem építésvezető.
Arra már nem futotta a négy óránkból, hogy részletekbe menően végig tudjunk haladni minden gondolaton. Így utólag hiányolom: nem adtunk elég teret annak, hogy a zsiráf nem jótékonykodik, magának, csak magának akar jót. Azáltal viszont, hogy ő összhangba kerül a szükségleteivel, a világ is tisztább lesz körülötte. Amennyiben pusztán célként állítjuk be a környezetünk átformálását, nem pedig elfogadjuk azt ingyen következményként, veszélyes üzemmé válhatunk. És itt, azt gondolom, egyenértékű az eredményt tekintve, hogy anyagi haszon, vagy az üdvösségre tartogatott lelki zseton reményében jókodik a szerelésmániás "zsiráf". Ha a zsiráf elnapolja az igényeit, mert nem lát reális esélyt azok kielégítésére, azt is önmagáért teszi, különben eszközzé válik a másik, akin demonstrálhatja szavanna-szentségét. Áldás a cselekvés nélküli tetteken van.
2008. december 1., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)