A fiatal pap nagyon izgult az első miséje előtt. A püspöke ezt észrevette, és azt tanácsolta neki - mielőtt elkezdi a liturgiát - tegyen egy kis vodkát a vizeskancsóba, hogy megnyugodjon. Nagyon jól sikerült az első mise, de amikor hazaért, egy levelet talált a püspöktől:
Kedves Fiam!
Gratulálok misédhez és örülök hogy megfogadtad tanácsomat, van azonban néhány megjegyzésem:
- A vizeskancsóba nem teszünk se jégkockát, se citromszeletet. Ja, és azt mondtam: tegyél egy kis vodkát a vízbe és nem fordítva.
- A Bibliát nem használjuk pohártartónak.
- 10 parancsolat van és nem 12.
- 12 Apostol van és nem 10.
- Amikor a keresztről beszélsz - nem mondhatod: "az a nagy T betű az oltáron".
- Amikor Jézusról beszélsz, nem mondhatod: "a fiú és bandája".
- Dávid egy parittyával és egy kővel győzte le Góliátot, nem "robbantotta szét a seggét".
- Júdást nem hívhatod "köcsög"-nek.
- Az Atya, Fiú, Szentlélek nem "az öreg, a srác és a szellem".
- Nem szép dolog a Pápát "Keresztpapának" hívni.
- A Fáraó száműzte a zsidókat, nem "küldte őket a picsába".
- Mária Magdolna bűnös volt, de nem "kurva".
- Az ötlet, hogy kérted a hívőket hogy tapsoljanak jó volt, viszont túloztál, amikor megkérted őket, táncolják a szambát és Daniella nővért sztriptízre hívtad.
- A szentelt vizet áldásra használjuk, nem arra hogy a tarkód lehűtsd vele.
- Keresztelő Jánost nem a "lábáztatók" avatták szentté.
- Az a kis ház nem "budi", hanem a gyóntatószék.
- Aki a kereszten van, az Jézus - nem Che Guevara.
- Krisztussal a keresztet vitették - nem akart a "hegyre költözni".
- A padban mocorgóknak nem kell mondanod, hogy "óvszert használjanak".
- A hívők adománya nem "piti aprópénz".
- A közös együttlét jelentése nem "dugás", hanem ÁHITAT.
- A harang valóban nem szép hangú - de nem is "repedtfazékra emlékeztet".
- Az ostya gyártója nem "harácsoló vállalkozó", hanem PÉK.
- A frigyszekrényre ne mondd hogy "bárszekrény".
- Amikor a bűnösök meghalnak, pokolba mennek, nem az "anyjukba".
- Mindig legyen rajtad alsónadrág, pláne ha a reverendáddal legyezed magad.
- A ministránsokat ne ölelgesd, ők az én kedveseim.
- A zsinat nem a "vén buzik gyűlése".
- Emlékeztetlek továbbá, hogy a mise kb. egy óráig tart, nem 2x45 perces; és az, aki melletted ült - és piros-szoknyás transzvesztitának hívtad - én voltam.
És mondá az Úr a 8. napon: OK. Murphy, te jössz!
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem a mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.
2009. július 9., csütörtök
2009. július 8., szerda
2009. július 6., hétfő
Veszett nyél fejszéje
P. Nemeshegyi egyik (Janpánban forgatott) portréfilmjében arról mesélt, hogy milyen szép ebben a kultúrában, amikor a régi tárgyakat becsben tartják. Például egy kiszolgált fejszét nem dobnak el, hanem megbecsült helyen őrzik, elmlékezve annak a szolgálataira. Elgondoltam, hogy a jelenlegi ember-fejsze helyzet hová tarthat majd a jövőben, ha minden gazda raktározza a használaton kívüli eszközét. Nem is beszélve a kiszolgált óceánjárókról, amiket rabszolgamunkával, rabszolgabérért és hihetetlenül veszélyes körülmények között bontanak valamelyik indiai öbölben.
Az emberiség létszáma évente közel nyolcvan millióval nő. Csupán csak a mai, egyetlen napon (!) több embercsecsemő születik, mint amennyi az összes emberszabású fajok (csimpánz, gorilla, orangután, gibbon, bonobo) együttes teljes létszáma a Földön. (Az előrejelzések szerint ezek a nagy majmok két évtizeden belül mind teljesen eltűnnek a vadvilágból. A szaporodó emberiség egyszerűen megeszi őket, erdőiket pedig kivágják, felégetik, hogy emberi élelmet termesszenek a helyén.) Az ökolábnyomunk túlterheli a Földet, s a túlterhelés évente kb. 1 %-kal nő. Emiatt fogynak létalapjaink: az erdők, a talaj, a víz, az élővilág.
Nem lesz itt se nyél, se fejsze. Üdvözölnénk a "kőkorszakban"! (Ha értenénk hozzá.)
Az emberiség létszáma évente közel nyolcvan millióval nő. Csupán csak a mai, egyetlen napon (!) több embercsecsemő születik, mint amennyi az összes emberszabású fajok (csimpánz, gorilla, orangután, gibbon, bonobo) együttes teljes létszáma a Földön. (Az előrejelzések szerint ezek a nagy majmok két évtizeden belül mind teljesen eltűnnek a vadvilágból. A szaporodó emberiség egyszerűen megeszi őket, erdőiket pedig kivágják, felégetik, hogy emberi élelmet termesszenek a helyén.) Az ökolábnyomunk túlterheli a Földet, s a túlterhelés évente kb. 1 %-kal nő. Emiatt fogynak létalapjaink: az erdők, a talaj, a víz, az élővilág.
Nem lesz itt se nyél, se fejsze. Üdvözölnénk a "kőkorszakban"! (Ha értenénk hozzá.)
2009. július 5., vasárnap
Templomtúra
2009. július 3., péntek
2009. július 2., csütörtök
Napijegy - Brühühü
Az elmúlt több, mint 10 évben első alkalommal csapott be a munkáltatóm. A negyedéve megígért prémiumot egyszerűen elfelejtette utalni. Az utazás során ebből a (már csak virtuális) keretből fedeztem volna a napi költségeimet, az étkezést és a szállást. Pillanatnyilag tanácstalan vagyok, hogyan tovább...
A napijegyem így nézett volna ki:

Optimista záradék:
A bejegyzést követő órákban egymástól függetlenül több barátom is fejaljánlotta a segítségét. Nagyon megnyugtató, biztonságban vagyok.
A napijegyem így nézett volna ki:

Optimista záradék:
A bejegyzést követő órákban egymástól függetlenül több barátom is fejaljánlotta a segítségét. Nagyon megnyugtató, biztonságban vagyok.
2009. július 1., szerda
Új falak tövében
Két hónapja írtam a Sem emlék, sem varázslat c. versről. Ma reggel az a két sora jutott eszembe, hogy
Tegnap Balázzsal az EMK-ról is beszélgettünk. A körül mozogtak a gondolataink, hogy a négy lépés közül melyik a fontosabb. A belső (érzés-szükséglet) és a külső (megyfigyelés-kérés) régiók közötti megkülönböztetés már a perezentációnk 1.0-ás verziójában is megjelenik; abból sem csináltunk titkot, hogy az érzésnek a szükséglettel szorosan összekapcsolt megfogalmazása működőképes.
Két vicces érzés:
"Apa, Túró Rudi érzésem van...!" (Szabó Theodor)
"Olyan vagyok, mint egy repülő, piros pöttyös tehéncsorda." (Kicsijosh)
A pozitív és negatív érzések kifejezéséhez M. Rosenberg könyve két, igen népes listát közöl. Valójában öt-hat szóval is viszonylat jó elboldogulunk, ha kerüljük az irodalmi "sallangokat". A szükségletek más dió. Valójában megközelíthetjük úgy is az embert, mint aki szükségletek halmaza. Ezen a "törzsön" jelennek meg az érzések, annak megfelelően, hogy mi történt a szükségleteinkkel. Ezt a belső világot veszik körül, mintegy burokként a megfigyeléseink és a másokhoz intézett kéréseink. Úgy is mondhatjuk, hogy ezen utóbbi elemek biztosítanak kommunikációs teret az ÉN és a TE között.
Ez az új fajta antropológia teszi kezelhetővé azt a dilemmát is, hogy lehetek-e, illetve tudok-e permanens módon empátiával viszonyulni másokhoz. Az együttérző kommunikáció attól nem manipulációs stratégia, hogy új szemléletmódja van az emberről, azaz önmagáról és a másikról. A szeretet nyelve ez, aki nem jó eszközzé akarja szelíditeni a másikat saját (akár nemes) céljai eléréséhez, hanem agapé (meg akarja adni a másiknak azt, ami neki leginkább hiányzik). Ingyen.
Igen, szerintem "ördögtől való" (!ez nem teológiai kifejezés!), hogy kisebb nagyobb szolgáltatásainkat pénzért nyújtjuk egymásnak. Igen, hiszek abban az új világban, amelyben a szükségleteink kielégítésére adott közös válasz a legnagyobb siker, ahol a versengés nen kap nagyobb szerepet az együttműködésnél.
Az új falaknak új emberek életének a díszletei lesznek. Ha leszünk egyáltalán...
...az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magamban élem át mindazt, mi hátravan...
Tegnap Balázzsal az EMK-ról is beszélgettünk. A körül mozogtak a gondolataink, hogy a négy lépés közül melyik a fontosabb. A belső (érzés-szükséglet) és a külső (megyfigyelés-kérés) régiók közötti megkülönböztetés már a perezentációnk 1.0-ás verziójában is megjelenik; abból sem csináltunk titkot, hogy az érzésnek a szükséglettel szorosan összekapcsolt megfogalmazása működőképes.
Két vicces érzés:
"Apa, Túró Rudi érzésem van...!" (Szabó Theodor)
"Olyan vagyok, mint egy repülő, piros pöttyös tehéncsorda." (Kicsijosh)
A pozitív és negatív érzések kifejezéséhez M. Rosenberg könyve két, igen népes listát közöl. Valójában öt-hat szóval is viszonylat jó elboldogulunk, ha kerüljük az irodalmi "sallangokat". A szükségletek más dió. Valójában megközelíthetjük úgy is az embert, mint aki szükségletek halmaza. Ezen a "törzsön" jelennek meg az érzések, annak megfelelően, hogy mi történt a szükségleteinkkel. Ezt a belső világot veszik körül, mintegy burokként a megfigyeléseink és a másokhoz intézett kéréseink. Úgy is mondhatjuk, hogy ezen utóbbi elemek biztosítanak kommunikációs teret az ÉN és a TE között.
Ez az új fajta antropológia teszi kezelhetővé azt a dilemmát is, hogy lehetek-e, illetve tudok-e permanens módon empátiával viszonyulni másokhoz. Az együttérző kommunikáció attól nem manipulációs stratégia, hogy új szemléletmódja van az emberről, azaz önmagáról és a másikról. A szeretet nyelve ez, aki nem jó eszközzé akarja szelíditeni a másikat saját (akár nemes) céljai eléréséhez, hanem agapé (meg akarja adni a másiknak azt, ami neki leginkább hiányzik). Ingyen.
Igen, szerintem "ördögtől való" (!ez nem teológiai kifejezés!), hogy kisebb nagyobb szolgáltatásainkat pénzért nyújtjuk egymásnak. Igen, hiszek abban az új világban, amelyben a szükségleteink kielégítésére adott közös válasz a legnagyobb siker, ahol a versengés nen kap nagyobb szerepet az együttműködésnél.
Az új falaknak új emberek életének a díszletei lesznek. Ha leszünk egyáltalán...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)