Köszönjük szépen!

Az én országom

Reggeli impulzus: a szemétszállító autón dolgozó két férfi hangosan köszönt és integetett a buszmegállóban várakozó gyerekeknek. Magyarország, én így...

Imprimatur

A cím alapján talán többen is a Rita Monaldi - Francesco Sorti szerzőpáros trilógiájának egyik könyvére gondolhatnak. Most csupán a latin szó egyházi használatára utalok vele: ami annyit tesz, hogy "nyomassék ki". Elkészültem az idei napló begépelésével és szerkesztésével. Olvassátok!

Be van fejezve, igen...

Elkészült a prezentációm. Kis és nagy csoportban már látták kollégák, barátok, a spanyol csoport tagjai. Én is szeretgetem, felfedezem magamnak a tájakat, hangulatokat ismét. Jó év volt ez, egyáltalán nem üres. Csak amikor hazajöttem, a csönd maradt belőle egyedül. Most nyüzsög, forog, játszik az egész hónap.

Nem vagytok egyedül!

Külügyminisztere után az amerikai elnök is csatlakozott azokhoz a hírességekhez, akik személyes videoüzenetben biztatják kitartásra a társaik szekálása miatt elkeseredett, elcsüggedt, öngyilkosságot fontolgató meleg tizenéveseket.

"Én nem tudom, milyen az, amikor valakit melegsége miatt pécéznek ki. De tudom, milyen úgy felnőni, hogy az ember olykor nem teljesen odatartozónak érzi magát" - mondja Barack Obama, arra utalva, hogy egy afrikai fekete és egy fehér amerikai nő gyermekeként neki sem volt mindig könnyű.

"Két leánygyermek apjaként megszakad a szívem. Ilyesminek nem lenne szabad megtörténnie hazánkban. Itt az ideje szertefoszlatni azt a mítoszt, hogy az ugratás, a heccelés a felnőtté válás megkerülhetetlen része" - mondja az elnök a Fehér Ház honlapjára és a YouTube videómegosztó portálra péntekre virradóan feltett üzenetében, arra reagálva, hogy a közelmúltban több tizenéves amerikai fiatal is öngyilkosságba menekült a zaklatások elől.

A világ leghatalmasabb országának első embere arra biztatja az agyonszekált meleg tizenéveseket, hogy forduljanak támogatásért olyan felnőtthöz, akiben bíznak, például szüleikhez, valamelyik tanárjukhoz vagy bárki máshoz, akiről tudják, hogy elfogadja őket olyannak, amilyenek, és ne önmagukat hibáztassák a szekálásért.

"Nem vagytok egyedül, nem csináltatok semmi rosszat. Semmivel sem érdemeltétek ki, hogy bántsanak benneteket. Odakinn egy lehetőségekkel teli egész világ vár rátok. Idővel belátjátok, hogy másságotok büszkeség és erő forrása lehet" - hangzik a bátorító üzenet.
Néhány nappal korábban Hillary Clinton külügyminiszter, volt szenátor és first lady fordult hasonló üzenettel a zaklatások, a kirekesztés miatt elkeseredett homoszexuális fiatalokhoz.

Az It Gets Better (Jobbra fordulnak a dolgok) elnevezésű spontán kampány keretében már több mint 2000 híres vagy ismeretlen ember (többségében saját tapasztalatból beszélő meleg) tett fel a meleg fiatalokat bátorító videoüzenetet az internetre, ezeket négy hét alatt több mint 10 millió alkalommal töltötték le.

Különösen nagy feltűnést keltett egy texasi önkormányzati képviselő, a Fort Worth-i Joel Burns megindító videóüzenete, amelyben a politikus elcsukló hangon, könnyeivel küszködve, a teljes képviselőtestület előtt beszél arról, milyen volt mássága miatt szekált fiatalnak lenni; csak az ő videóját már közel kétmillióan töltötték le.

Legutóbb a Broadway 40 sztárja fogott össze, hogy lelket öntsön az életüket kilátástalannak látó meleg fiatalokba. A színészek, akik között sok meleg van, tapasztalatból jól tudják, milyen agyonszekált fiatalnak lenni, akár csak a színházhoz való vonzódásuk miatt is.

Hatter.hu

Bajban vagy?

Ha valaki nem olvasná Balázs blogját, akkor itt is látható:

Titenkettedik hét

Nem, nincs semmi időzavarom. Ez most nem az én felkészülésemről szól, hanem a vak "lányomról". Babát vár.

Meddig ember?

Ezért az élményért érdemes volt ma felkelni. Kár, hogy a YouTube nem támogatja a beágyazását...

Köszönöm szépen Ildi!

Bizi

Borítékolom... nehéz időkre

Tegnap késő este indultam haza, a 220-as busz éppen benn állt. Hirtelen egy korábbi tanítványom ugrott elém, aki már nem dolgozik az OTP-ben. Kb. 3 éve járt az egyik alapcsoportomban. Amióta trénerkedem, az utolsó közös napunkon minden kollégámnak adok egy lezárt borítékot, azzal a felszólítással, hogy csak akkor bontsák ki, ha az életük egy reménytelen szakaszba kerül, amikor nem látnak már semmi megoldást. Kriszti kedvesen megjegyezte, hogy otthon őrzi a neki szánt levelet. Voltak már nehéz helyzetek, mégsem bontotta fel eddig. Átmelegedett a szívem. Úgy örülök, hogy éveken át lehet hatása egy-egy gesztusnak.

Előtte - közben - utána

Sok boldogságot nektek!

Idesüss!

Van egy új spanyol csoporttársam, aki három héttel előttem járt a francia úton. Úgy megörültünk egymásnak, hogy csak a Hősök terénél vettük észre: a másik irányba szálltunk fel a földalattira. :)

Nyitottam egy új oldalt, ahol megnézhetitek a Caminós képeket. (Na jó, csak 120-at válogattam belőlük.)

Friss bagett illata

most csend van
és tél
és hó
és élet

Felix culpa

Ma reggel autóval indultam munkába, mégis metróra váltottam...

Ugyanis a 30-as busz megállójánál egy elegánsan öltözött, ötvenes éveiben járól hölgy hármunkat felvett, hogy ne fagyoskodjunk.

A BKV sztrájk már füstbe ment, a hatása most is melegít.

Szép napot mindenkinek!

Csend van

Történik

Egyre nehezebben, kevesebbet lépek
Mert csak mozdulatlanul lehet elérni
a Mindenséget...

Mielőtt még néhány sort idézek az El Camino c. könyvből, egy személyes tapasztalatot írok le. Kb. 16 éve Sopronban nyaraltunk két hétig vak fiatalokkal. Számomra nagy élmény volt. Előtte már dolgoztam három évet gyermekotthonokban, ahol inkább gondozók, segítők voltunk a kollégáimmal. Amikor a városi strand bejáratánál a bebocsátásra vártunk, egyik idős néni odalépett hozzánk a pénztár előtt és megkérdezte:

- Ezek a gyerekek betegek?
- Nem - válaszolta azonnal a társam - nem betegek, csak vakok.

Nagy lecke volt ez számomra abban, hogy partnerként álljak mások mellé akkor is, ha a fizikai vagy egyéb képességeim a gyámkodást, hogy ne mondjam uralkodást sugallnák. Ezután vettem egy braille írógépet, így leveleztem évekig Andival.

Szintén ezen a vakáción ismertem meg Tamást, aki azóta az USA-ban él. A budapesti metrón futólag találkoztunk egyszer, talán névjegyet is cseréltünk, de semmi további kommunikáció nem volt ezt követően közöttünk. Andi múlt hónapban ment férjhez, ezek az emlékek is közrejátszhattak abban, hogy az iwiw-en rákerestem Tamásra. Több találat is volt, de egyértelműen nem ő volt az. Kicsit csalódottan zártam be az oldalt, és lefekvés előtt egy futó pillantás a blogomra. Új komment. Megállt egy kicsit az idő, amikor elolvastam. Ő írt, azóta már váltottunk is levelet.

Gondviselés, vagy a vonzás törvénye. Egyre megy. Több ezer kilométer távolágból is összekapcsolódhat az életünk, ha... És elélhetünk a másik mellett, azonos lakásban vagy ágyban. Csak ez utóbbi szomorú verzió.

És az ígért gondolatok:

A gyaloglás művészet, mint ahogy az, hogy megtaláljuk az összhangot a test és lélek között. Megtaláljuk a saját tempónkat. Ha nem a saját ritmusomat követem, kifáradok, szétesem. Ha viszont nem igazodok a környezetemhez, lehet, hogy örökre elveszítek egy ismerőst. Az is előfordul, hogy éppen ezért látok viszont valakit. [Ha Carmela-t nem hagyom ott a katedrális előtt, akkor Guido-t veszítem el, mert vele még akkor nem cseréltünk e-mail címet...]

A testünk szintén a világ része. Ugyan olyan közel van hozzánk, hogy általa érintkezünk a világgal, mégis tágabb értelemben véve egy tárgy csupán (nagyon személyes tárgy). Éppen közelsége miatt közvetlenül reagál gondolatainkra, érzéseinkre. Dolgokat emel fel, elvisz ezer mérföldeken át, energiával lát el, hogy gondolkodni, tudjak... és megbetegszik, ha valami nincs belül összhangban.

Ez a mese velünk történik, a kezeink által. Aki összekötözi magát a csuklójánál, ő is írja a történetet: AZZAL A MOZDULATTAL, AMIVEL HURKOT KÉSZÍT MINDENHATÓSÁGA SZÁMÁRA.

Tréningosz

Ezen a hétvégén egy céges képzésen veszek részt a csoportvezető kollégáimmal. Íme a helyszín (Rosinante fogadó, Szentendre):


Tegnap este két csoportban görög drámát kellett írnunk és előadnunk az életünkről. Én voltam a kórus.

A belső hallatlanul otthonos és ízléses, az alkalmazottak udvariasak. Nem olyan modorosan, hanem valahogy belülről fakad ez a kedvesség. Mintha erre születtek volna.

Európában vagyunk, kérem:


És a szobám:


Csak egy hibádzik: egyedül aludtam a franciaágyon. Ha legalább Farkas itt dorombolna mellettem...)

DéNeS, emlékezz!

Az őseink tudtak valamit, amit mi már elfelejtettünk. (Albert Einstein)

Valószínűleg a leköszönő olaj helyébe valóban új energiahordozók lépnek majd. A kihívás abban áll, hogy képesek legyünk változni, és az új energiaforrásokat többé ne a fiatalabb kultúránk által bevett szokás szerint használjuk. Ha nem így teszünk, akkor csak azt érjük el, hogy még több ember születik majd erre a világra, még több állat- és növényfajt irtunk majd ki. Ha megmaradó erőforrásainkat továbbra is meggondolatlan és pazarló módon aknázzuk ki és pusztító háborúkba bocsátkozunk egymással és a természettel, akkor kitörölhetetlen tintával pecsételjük meg a sorsunkat. Ez a pecsét maradandóbb lesz annál, mint ha csupán fosszilis energiahordozóinkat vesztenénk el.

A jó hír az, hogy nem kell sem egy új kultúrát, sem egy új életformát feltalálnunk. Sokat kell viszont tanulnunk, és sokra kell visszaemlékeznünk - őseink életszemléletét kell újból magunkévá tennünk.

Az emberi történelem sok százezer (!) éve alatt őseink a teremtett világot szentként tisztelték, és mind a természetet, mind egymást tisztelettel és megbecsüléssel kezelték. Csak a legutolsó néhány száz generáció jutott téves útra.
A te saját felmenőid között is ezernyi generáció volt képes olyan fenntartható életet élni, aminek eredményeként te végül is megszülethettél. Olyan DNS-t hordozol testedben, amely ezektől az emberektől származik. Képzeld el az ötezer anya alkotta láncot, akik életet adtak felmenőidnek, majd végül [nagymamá(i)don és anyukádon át] neked magadnak is. Próbáld magad elé képzelni, ahogy e kanyargó lánc visszafut egészen a törzsi időkig, majd előrefut tehozzád.

Őseid képesek voltak tisztelni minden életet, minden élőlényben és még az élettelennek vélt univerzumban is érezték az isteni jelenlétet és intelligenciát. Mindez épp annyira benne van a tőlük származó génekben, mint a közösségépítés és az együttműködés ösztöne. Antropológiai kutatások bizonyítják, hogy Abraham Maslow pszichológusnak igaza volt, amikor feltételezte, hogy az emberi természet alapvetően jó és ösztönösen kutatja az istenit. Nem tévedett, amikor azt állította, hogy az emberek csak akkor válnak diszfunkcionálissá, ha egy olyan beteg kultúrában nőnek fel, amely erőszakos és károsodott emberi lényeket termel.

Az emberi történelem sok százezer éve - és a mai is élő "primitív" népek - a megmondhatói, hogy a "konvencionális bölcsesség", miszerint "az ember veleszületett természete a gonoszság, és az uralkodni vágyás" egy hazugság, saját kultúránk betegsége csupán, és az emberi faj hosszú történetét tekintve viszonylag új dolog. Ösztönös tudással és a mindenben lakozó isteni iránti áhítattal, csodálattal születünk. Legelső és legalapvetőbb ösztönünk a részvét és a szeretet.

Nézz körbe, és lásd az élettől (vitalitástól) vibráló, eleven világot. Most, ebben a pillanatban össze vagy kapcsolódva az ősi életmóddal és annak szent világszemléletével. Ebből a kapcsolatból, erről a szent itt-és-mostban gyökerező különleges helyről megérintheted az élet ütőerét, átalakítod önmagad és - így - a téged körülvevőket is. Ők megváltoztatnak majd másokat, végül pedig sok-sok élőlényt a Földön. Ahogy változik a világképed, megváltoztatod életmódod és fogyasztási szokásaidat, lelket öntesz szertartásaidba, életed könnyedén és természetes módon vezet majd tovább, hogy késlekedés nélkül belefogj világunk megmentésébe.

Körlevél

Az elmúlt években számos aktivitást szerveztünk, amiről hallhattál is (pl. fáklyás békejel, TB mentők kampány, erőszakmentesség világnapja, fesztiválok, Világ Körüli Menet a Békéért és az Erőszakmentességért stb.). Most arra gondoltunk, hogy milyen jó lenne, ha ez a humanista törekvés és szellemiség egy konkrét, fizikai helyen is megnyilvánulna. Egy olyan helyen, ami a mienk és persze mindenkié.

Konkrétan az a tervünk, hogy egy humanista parkot hozzunk létre Magyarországon a "Parkok világszerte" terv keretében. Jelenleg Dél-Amerikától Indiáig összesen 12 ilyen park készült el vagy van építés alatt. A magyarországi parkkal az a szándékunk, hogy itthon is létrehozzunk egy olyan helyet, amely nyitott mindenki számára, ahol életkortól, végzettségtől, vallási és politikai nézetektől függetlenül lehet szabadon elmélkedni, találkozni másokkal, akiknek hasonlók a törekvéseik, talákozókat, elvonulásokat, programokat szervezni, vagy tanulmányokat folytatni. Egy olyan helyet, ami segít abban, hogy kapcsolatba lépjünk azzal, ami igazán jó bennünk és másokban. Ahol ellazulhatunk, elmélyülhetünk, és a hétköznapiaknál érdekesebb tapasztalataink lehetnek, amikből inspirációt meríthetünk.

Ez a hely szeretne vonatkozássá válni mindazon emberek számára, akik a megbékélésben, az együttérzésben, a jóságban hisznek, és akik szeretnék ha Magyarországon egyre erősebb lenne ez az irány, főleg ezekben a minden szempontból válságos és bizonytalan időkben.

Első kampányunk július végéig tart. Addigra egyrészt szeretnénk megtalálni az ideális helyet (1-2 hektáros föld, rajta egy 80-100 nm-es ház, Budapesttől max. 1 óra busszal-vonattal), másrészt szeretnénk összegyűjteni 10 millió forintot, ami a számításaink szerint elegendő lesz ehhez a kezdeti szakaszhoz.

Ha úgy érzed, hogy ez egy olyan kezdeményezés, ami érdekes a számodra, akkor nagyon örülnék, ha lehetőségeid szerint Te is aktívan hozzájárulnál.

Jelenleg elsősorban anyagilag lehet segíteni, a parkot lehet 5.000, 10.000 vagy 20.000 forinttal (meg persze ennél többel is:-)) támogatni.
A későbbiekben természetesen sok minden másban is lehet segíteni, hiszen rengeteg segítő kézre lesz majd szükség az esetleges felújításnál, berendezésnél, további építkezéseknél, és a park fenntartásában, gondozásában is számítunk mindenki segítségére.

A parkról ezen az oldalon olvashatsz bővebben.

Szeretnénk, ha ez a park nemcsak a humanisták parkja lenne majd, hanem nagyon sok ember érezné magáénak, és hozzájárulna ahhoz, hogy Magyarországon egy új szellemi irány terjedjen el.

Ha érdekel a terv, akkor telefonon is kérhetsz tájékoztatást a részletekről Domán Sanyitól (06 30 343 32 34).

Új időszámítás

Lunes: soy amable.
Martes: soy amable.
Miércoles: soy amable.
Jueves: soy amable.
Viernes: soy amable.
Sábado: soy amable.
Domingo: soy amable.

(Hétfő: szerethető vagyok... stb.)