A tartalmas filmek napok-hetek múlva is dolgoztatnak. Így jártam a
A király beszéde c. alkotással is. A cselekmény visszafogott, éppen hogy alkalmaz külső helyszínt. Mindez a belső dinamikát működteti.
Vegyünk két személyt, akik eltérő társadalmi osztályban születtek. Más-más útravalóval indultak neki az életüknek. Egy ponton mégis keresztezik egymás pályáját, amiből gazdagodhatnak, ha észreveszik ezt a kivételes alkalmat. Attól izgalmas, hogy elsikkasztható ez a kegyelem.
Felfedezik, hogy valami mélyen közös bennük: a küzdeni tudás, amivel felülemelkedhetnek a szembe jövő probléma-hegyeken. Az együttműködésüknek viszont ára van.
Akkor működik, ha egyenrangú partnerekké válnak. Sem a tanári katedra, sem a királyi trón nem alkalmas arra, hogy megteremje ezt a minőséget. Felállva társadalom adta bársonyszékeikből, mások kreálta tekintélyüktől elvonatkoztatva, a komfortzónájukon kívülre hívja őket a kaland. A vége bejósolható siker.
Megosztás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése