2009. július 31., péntek

Göncöl

Esténkét tágra nyitom az ablakot, hadd áradjon be a friss, hűvös levegő. Szinte egyformán újnak tűnik rendre, hogy vannak csillagok, és ezek rég a barátaim:


Egy kicsit a gyerekkoron köszön be, amikor többször néztem az égre, mint a földre. Amikor egy rendezett világ ezerszer áldott helyén gondoltam magam.

Hajnali részegség

Ma hajnalban feküdtem le, és már az óra jelzése előtt kidobott magából az ágy... Egy-két fiatalkori éjszakázásom emléke jut most eszembe, mikor pár óra alvás is megtette, hogy kisimuljon az előző nap szántása, aztán jöhetett az új élmények vetése. Kosztolányi írta versbe ezt a furcsa érzést:



A költő zárszava legyen a mementója ennek az ébredésnek:

Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem,
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen,
de pattanó szívem feszítve húrnak
dalolni kezdtem ekkor az azúrnak,
annak, kiről nem tudja senki, hol van,
annak, kit nem lelek se most, se holtan.
Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hol lelkek és görönyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak
vendége voltam.

2009. július 29., szerda

Röntgenképek

Kétféle felvételt lát(sz) az emberről. Az első egyszerű: egy tápcsatorna és egy tüdő együttese csupán:


A másik az EMK emberképe, amit Balázs a blogjában kifejtett:


© Birtalan Balázs & Sándor Bertalan

Róla(d) van szó:


"Képzeljük el a Földet egy élő szervezetként, amely baktériumok milliói támadásának van kitéve.
E paraziták száma negyvenévente megduplázódik.
Három dolog történhet: vagy a gazda, vagy a parazita, vagy mindkettő elpusztul."

(Gore Vidal: Istenek és zöldek; Observer 1989. augusztus 27., London)

2009. július 27., hétfő

Fonák reggel

Reggeli készülődés közben jött az agyament kérdés:

-- Mi Almodóvar kedvenc disznósága?
-- ???
-- Az ébervári szalonna!

Nincs kéz, nincs csoki

Mostanság abszurd korszakomat élem. Szakállas viccek jutnak eszembe:

-- Anyu, kaphatok csokit?
-- Ott van kisfiam a konyhaszekrény felső fiókjában!
-- De, anyu, nekem nincs kezem.
-- Nincs kéz, nincs csoki...

Minél tovább olvasom Az ősi napfény utolsó óráit, annál erősebb a borúlátásom a kultúránkat illetően. A civilizációnk kb. a születésem tájékán írta alá a saját halálos ítéletét, és nekünk annyi jutott, hogy végre is hajthatjuk.

2009. július 26., vasárnap

Győzelem!!!


A nevemet sajnos nem engedte végigírni a regisztráció során a rendszer, így női szerepet játszom... :) (www.honfoglalo.hu)

Hamburger fából

Újra Thom Hartmanntól idézek:

A nagy multinacionális cégek által foglalkoztatott elszegényedett munkások percenként 20 hektárnyi esőerdőt vágnak ki és égetnek fel azért, hogy az így nyert földdarabon USA-exportra szánt marhákat tenyésszenek. Átlátszó az a szöveg, hogy a szegénység és a túlnépesedés lenne az oka ennek. Igaz, hogy az esőerdők fáit, amelyek sok száz év alatt érik el hatalmas méretüket, gyakran azért vágják ki, hogy az értékes faanyagot eladhassák, de éppoly gyakran megesik az is, hogy az erdőt egyszerűen felgyújtják és nem ültetik újra. Főleg olyan nehezen megközelíthető vagy távol eső helyekre jellemző ez, ahonnan nehézkes lenne a fát a piacra szállítani. Az "ingyen" faanyag általában csak egy mellékes plusz, egy kis zsebpénz, amiből a szegény gazda vehet néhány marhát.

A leggyakoribb oka annak, hogy az emberek kipusztítják Közép- és Dél-Amerika esőerdőit, az a vállalatok kapzsisága: az amerikai nép húsevési szokásai hatalmas lökést adtak a multinacionális vállalati marhatenyésztésnek. Nagyon sok szegény földműves alkalmazza az égetéses módszert. A fákat kivágják, száradni hagyják néhány hétig, majd az egészet felgyújtják. Egyetlen cél vezérli őket, hogy füvet termesszenek marháik számára.

Az Egyesült Államok évente százmillió tonna marhahúst importál Guatemalából, El Salvadorból, Nicaraguából, Hondurasból, Costa Ricából, valamint Panamából. A dolgok iróniája, hogy a fenti országok átlagpolgára kevesebb húst lát évente, mint egy átlagos amerikai házimacska.

Latin-Amerika esőerdeinek pusztítása különösen elszomorító, ha belegondolunk, hogy ez az oly sebezhető terület ad otthont az esőerdők 58 százalékának (19 százalék Afrikában van, 23 százalék pedig Óceániában és Délkelet-Ázsiában).

A világ erdejei végveszélyben vannak. Talán a fák illusztrálják a legszebben környezetünk gazdag, komplex, összefüggő természetét, mégis egyre pusztítjuk őket. Az ősi napfény végóráiban járunk, kevesebb a levélfelület, ezért csökken az oxigénkibocsátás, akadozik a vízkörforgás, nő az elsivatagosodás üteme, az égetések során pedig egyre több szén kerül az atmoszférába.

Amikor a fákat kivágják, a sós talajvíz elkezd felfelé kúszni, és a talaj egyre magasabb rétegeibe szivárog. Amikor a sós víz már csak néhány méternyire van a felszíntől, kikezdi a még meglévő fák immunrendszerét (az AIDS-hez hasonlóan), ami védtelenné teszi őket a különböző paraziták támadásaival szemben. Az eltűnő erdő és a helyébe lépő legelő világszerte olyan mindent átható jelenséggé vált, hogy a fában szegény Anglia néhány települése égetett tehéncsontból készült állati szenet használ a tradicionális faszén helyett az ivóvíz szűrésére. A csontokat Indiából importálják, ugyanis a valódi faszén olyan drága, hogy az importált állati szén használata még a szállítási költségekkel együtt is megéri.

Jó étvágyat kívánunk!

2009. július 25., szombat

2009. július 24., péntek

RENDŐRSÉGI JEGYZŐKÖNYV - részletek

"A helyszínen megállapítást nyert, hogy a fent nevezett személy, a birtokában lévő lőszereket szétszerelte, azzal játszott, melynek során az a kezében elműködött!"

"Négyen voltak, három rendész és két németjuhász kutya."

"Felszólításomra azt válaszolta, hogy azt csinál, amit akar, majd szoknyáját felkapta és hirtelen lekuporodva újra a lépcsőre folyatta. A szabálysértés ténye több méter hosszan csordogált."

"Körözést rendelek el személy elleni lopás szabálysértés bűncselekménye miatt ismeretlen tettesnek, aki a Budapesti Keleti pályaudvaron Bor Béla sérelmére személyi tulajdon elleni lopás szabálysértése bűncselekményét módszer nélküli módszerével elkövette."

"A bogádi faluszélen leszállított biciklis ember legudvariasabb cselekedete az volt, hogy nem vert meg."

"A hullán gatyáján kívül semmi személyazonossági igazolvány nem volt."

"A társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények száma az utóbbi öt évben hullámzóan stagnált, a trend lefelé mutat."

"Verekedéshez mentem ki, ahol a verekedő elküldött melegebb éghajlatra. Én elmentem, majd másodmagammal visszatértem."

"Tetten értem, amint a padon fecsegve csavargott."

"És akkor bejött az irodába két női hölgy."

"A helyszínen a bizottság egy emberi bélsárral szennyezett gatyát talált. Valójában szaros gatya."

"A feljelentő szerint bevitték a nudistákat a rendőrségre, ahol megruházták őket."

"Kaposváron a lakásához tartozó garázsban egy házilag készített kispuskával A. Béla 40 éves munkanélküli egy esetben halántékon lőtte magát és a helyszínen meghalt."

"Az elkövető vékony, csenevész volt, leginkább az iti figurájára emlékeztet."

"A hulla még reggel összeveszett a feleségével, majd elment a kocsmába. Mikor dél körül hazajött, megevett egy fél literre való tejfeles bablevest, majd arra megivott egy ugyancsak fél literre való asztali fehérbort. (Bűnjelek csatolva.) A hulla ezután még egy kicsit veszekedett a feleségével, majd kiment az istállóba és borjúkötélre felkötötte magát. A hulla azonnal meghalt."

"A férj egy idegen nővel ment a kocsiján, karambolozott. A helyszínen megjelent a feleség is. Mondta a rendőrnek, hogy férjének nincs sérülése, de otthon majd lesz."

"Véres volt az egész kultúrház. Látszott, hogy nem író-olvasó találkozó volt előtte."

"Gyanúsított a husáng felemelése által elkövette a hatósági közeg elleni erőszak kísérletének vétségét, tekintetbe véve, hogy a hivatalos sapka kétségkívül az intézkedő közeg fején helyezkedett el. Mindazonáltal a helyzet gumibot útján megnyugtatóan rendezésre került."

"A gyanúsított gépkocsijával Komló belterületén elütötte a vele azonos irányban haladó ismeretlen személy által hajtott kerékpárost."

"Az esti órákban ismeretlen tettes felgyújtott egy utcai könyvesboltot. A kár nem haladta meg a hasznot."

"Csatolva egy darab Feljelentési jkv. - melyben a sértett közli, hogy feltörték a Varbulg tip. szgk-ját és abból eltulajdonították 1 db Pianyér tip. rádiós magnóját, valamint 1kg. kv-t."

Szembesítésen hangzott el: "Ezzel a vigyorral az inkvizíció idején kínoztak."

"Kapott egy monoklit, pedig jól lát és nem is nemes."

2009. július 23., csütörtök

Debrecenbe kéne menni...

Folyton ezt csilingelte a buddhista, amíg meg nem vették a Vaterán.

2009. július 22., szerda

Gizi néni

A net egyszerűen mindenre jó. A középiskolai irodalomtanárnőmre gondoltam és egy régi fényképet kerestem, amikor jött az ötlet, hogy nézzek körül a világhálón. Csodák csodája, Kozma Gizella is megtalálható:


Gizi néni egy tünemény volt. A maga szélsőségeivel együtt. Úgy tanított, mint ahogy én szeretném átadni az életem bölcsességét a saját kislányomnak. Voltak nehéz pillanatai is, amikor felpofozta a fél osztályt, persze inkább képletesen. Téli napokon ellenőrizte, hogy mindenkinél van-e sapka-sál-kesztyű. Verseket énekelve tanított (Nemeskürty István mondta egy tévés beszélgetésben a minap, hogy Balassi sírna, ha azt hallaná, hogy szavalják a műveit).

Tavaszi szünetekre feladta az Arany balladák felét, vagy a Rómeó és Júlia erkély-jelenetét könyv nélkül megtanulni. Másodiktól nem tankönyvvel, hanem verseskötettel jártunk az óráira. És csak olvasgattuk, ízlelgettük a költészetet. Néha ki-kiszólt a könyvből, majd folytatta. Hihetetlenül izgalmas és eredeti oktató volt. Ha nem csak ökológiai, hanem szeretet-lábnyomunk is van, akkor én magamban őrzöm az övét. Nem telik el úgy egy-két hónap (csoportozva vagy csak otthon ülve), hogy valamelyik mondata, gesztusa elém ne úszna, mint kedves örökség.

Igazi anya volt, talán azért élte ezt meg ilyen intenzíven pedagógusként, mert nem született saját gyereke. Életem első színpadra vitt paródiájának is ő volt az alanya. Mivel nem volt jelen a kollégiumi esten, és a suliban akkora volt a híre(m), egyik irodalomórán újra elő kellett adnom. Tele szájjal nevetett és nagyon köszönte.

Leszerelés után, hazafelé menet meglátogattam a nyíregyházi lakásán, közel a vasútállomáshoz. Akkor már foglalkoztatott a ferencesség. Lelkemre kötötte, hogy a kis falusi temetőket ne hanyagoljam majd el papként, mert az a kollektív emlékezet testet öltése. (Furcsa mód, ő jutott eszembe akkor is, amikor a délszláv háborúban vitatkoztak egyes települések lakossági arányáról, és elég lett volna csak megnézni a temetői feliratokat: cirill vagy latin betűsek-e. Ezért is dúlták fel annyiszor a sírokat - nem csak a 20. század sakálhordái.)

Adytól a Vén diák üdvözlete volt az egyik kedvence. Azt terveztem (már az iskolapadban), hogy az egyik érettségi találkozóra megtanulom és elmondom neki. Sajnos nem így lett. Az utolsó két versszakot most küldöm, így virtuálisan:

És mégis-mégis koszorús fejedet,
Ím, most sokan áldják.
És mégis-mégis, ha nem is örömest,
Szép megkísértni az élet talányát.

És mégis-mégis, magam is itt vagyok
Ünnep-kocsit tolni,
S én jó mesterem, szeretném a kezed
Áldva-átkozva, sírva megcsókolni.

Jó, hogy voltál nekünk: Gizi néni, Gizi néni... :'-(

2009. július 21., kedd

Hogy fájjon...

"A homoszexuális magatartás erkölcsileg rossz, ezért az nem méltó az emberhez, az nem tartozik az emberi méltóság fogalmi körébe, arra nem terjed ki a szabadság. Ennek megfelelően a homoszexuális magatartásra az emberi méltósághoz való jog részét képező (abból származtatott) önrendelkezési jog - általános cselekvési szabadság, személyiség szabad kibontakoztatásához való jog - sem terjed ki, ahhoz nincsen jog. A homoszexuális kapcsolatok (súlyos eltévelyedés) megengedése morális és jogi képtelenség."

Hámori Antal
állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, az "Életvédő Fórum" alelnöke

Forrás: Hatter.hu

Csecsemőknek minden új

Miért nem látni Palit az erdőben?
- Mert Pál ma fa.

A kannibál család éppen egy embert eszik. A fiú azt mondja:
- Apu, milyen finom ez a misszionárius! Ettem a hátából, most ehetek az arcából is?
Erre az apa:
- Na de kisfiam... hátra arc?

Egy magyar és egy orosz kutya ül egymás mellett. A jobb oldali a Bodri, bal a Lajka.

- Miért nem adnak a királyoknak soha öt almát?
- Mert a szokás hat alma...

- Mi a különbség a fa és a motor között?
- A fán nem lehet motorozni, de a motoron lehet fázni.

- Miért nincs az ágyban "Ü" betű?
- Mert az ágynemütartó.

Melyik a kakukktojás?
a) Arany
b) Petőfi
c) Ezüst

Megy nyuszika az erdőben. Talál egy méter előnyt. Hazaviszi. Másnap újra megy, s ezúttal öt méter előnyt talál. Harmadnap ismét az erdőben jár, most már tizenöt méter előnyt talál. Vinné haza, de akárhogy forgatja, az ajtón nem fér be. Egyszer csak megszólal:
- Úgy látszik, behozhatatlan előnyt szereztem.

A székely a megrakott szekerével, nagyon nehezen caplat fel az emelkedőn. Felérve így szól:
- Hú, ennyire még sosem izzadtam meg!
- Én sem - mondja a ló.
- Még sosem hallottam lovat beszélni!
- Én sem - mondja a szekér.

A medvecsaládnál összejövetel van. Az anyamedve megszólal:
- Kisfiam, még be sem mutatkoztál a vendégeknek.
- Bocs!

2009. július 20., hétfő

Áldott napfény

Robitól kaptam azt a csodacserjét, ami a munkahelyem ablakában burjánzik. Eredetileg egy szál virág volt, ami fokozatosan kopaszodott, és már azt gondoltam, hogy előbb-utóbb ki kell dobnom. Viszont egyszer csak elkezdett minden irányba oldalágakat hajtani, aztán még azokat is elágaztatni. Reggelente meglepetést tud okozni nekem.

Azt a csodát nem sikerült még megszokni, hogy vízből és napfényből hogyan képes ezt az anyagi növekedést produkálnia, hiszen egy kis földdarab tartja csupán.


Amit tudtam, de nem sejtettem :) arra hétvégén derült fény. Szombaton Balázzsal és Tomival vakációztunk, amikor a kezemben maradt ismét egy könyv. (Nyugi, vissza fogom adni!) Thom Hartmann: Az ősi napfény utolsó órái c. írása nem csak a fotoszintézis okán izgalmas.

Minden a napfénnyel kezdődik - írja. A Nap energiát sugároz a Földre, hogy aztán ez az energia egyik formából a másikba alakulva belekezdjen az élet, a halál és a megújulás végtelen körforgásába...

Napfényből vagyunk, a szó nagyon is valós értelmében. A Nap, amely hőt, valamint látható és ultraibolya fényt sugároz, majdnem az összes földi élet forrása. Minden élő dolog, ami körülvesz bennünket, azért létezhet, mert valahol egy növény elraktározta a Nap fényét. Az összes állat ezekből a növényekből él, közvetlenül (mint a növényevők) vagy közvetetten (mint a húsevők, akik növényevőket esznek)...
Az óceán alján élő baktériumok és élő szervezetek végső soron napenergiából élnek: a mag vulkanikus hője akkor tárolódott el, amikor egy felrobbant csillag (azaz nap) maganyagából kialakult a Föld...

A napfényben fürdő egyenlítői területek zsúfolva vannak növényi és állati élettel, mígy a viszonylag kevés napot látó sarki régiókban - ahová a Nap sugarai kis szögben érkeznek - jóval kevesebb az élőlény.

A növények módszere a napfény elraktározására igen egyszerű. Atmoszféránk sok millió tonna szenet tartalmaz, többnyire szén-dioxid (CO₂) gáz formájában. A növények "belélegzik" ezt a CO₂-t, és a napfényből nyert energia segítségével egy fotoszintézisnek nevezett kémiai reakciót vezényelnek le leveleikben, ami a szénatomot leválasztja a két oxigénatomról. Ennek eredménye a szabad szén (C) és oxigén (O₂). A szenet ezután szénhidrátok (pl. cellulóz) és egyéb növényi alkotórészek (gyökér, szár, levél, gyümölcs) előállítására használják fel, a feleslegessé vált oxigént pedig "kilélegzik".

Sok ember azt hiszi, hogy a növények földből vannak, mert a talajból nönek ki a szemünk láttára. A fa java részben a levegőt alkotó egyik gázból (CO₂) és vízből (H₂O) áll, anyaga megszilárdult levegő és napfény. A növények levelei a napfény energiáját felhasználva az említett módon cukrokat és más összetett szénhidrátokat állítanak elő. Amikor fát égetünk, a "napenergia" felszabadul a tűz fényének és melegének formájában. A fában lévő szén visszafordítja a fotoszintézist. A kis kupac hamu, ami a végén megmarad, mindaz az ásványi anyag, amit az a hatalmas fa a talajból felvett. Minden egyéb a levegőből származó gáz volt: szén, hidrogén és oxigén.

Az állatok (az embereket is joggal beleértve) a növényekkel ellentétben nem képesek közvetlenül napfényből, vízből és levegőből szöveteket alkotni. Ezért a könnyen hozzáférhető növényi táplálék (és az ezt fogyasztó állatok) mennyisége korlátozta a Földön élő emberi populáció méretét: ami az emberi faj hajnalától (kb. 200.000 évvel ezelőttől) a kb. 40.000 évvel ezelőttig tartó időszakban nem nőtt 5 millió fő fölé.

A növénytermesztés és állattenyésztés elterjedése viszont ezt a rendet gyökresen felforgatta... Az utóbbi 24 órában több mint 800 négyzetkilométernyi esőerdő pusztult el a Földön. 13 millió tonna mérgező vegyület került környezetünkbe. Több mint 45.000 ember halt éhen, ebből 38.000 gyermek. Ezenkívül több mint 130 növény- vagy állatfaj pusztult ki az emberi tevékenység eredményeként. (Legutoljára a dinoszauruszok kihalása idején tűntek el ilyen gyors ütemben fajok.)

Ez mind tegnap óta történt!!!

A globális ökoszisztéma elemzése című ENSZ-tanulmány szerint az elmúlt évszázad során a világ lápjainak, mocsarainak és erdeinek fele eltűnt, a fűvel borított területek 80, az összes szárazföld 40 százalékának talajminősége folyamatosan romlik, ezenkívül az óceánok és a tengerek jelentősebb halászterületeinek 70 százaléka kimerült.

Leggyakrabban úgy éljük le életünket, hogy szinte nem is foglalkozunk mással, mint a napi betevő megkeresésével és a megszokott életformánk fenntartásával. Naponta találkozunk a médiában olyan híradásokkal, amelyek ismeretlen, gyilkos baktérium- és vírustörzsek felbukkanásáról, rákkeltő szennyeződések terjedéséről, táplálékforrásainkat fenyegető veszélyekről tudósítanak. És szinte mindennap hallhatunk a világ egyre mostohábbá váló időjárásáról, emberi életeket kioltó pusztító viharokról, áradásokról. Vannak, akik szerint a gazdaság összeomlása és egy világméretű hanyatlás kezdete már csak néhány nap vagy év kérdése. Olyanokkal is találkozhatunk, akik szerint minden a legnagyobb rendben, köszönik szépen, nincs itt semmi probléma: a világ teljes lakossága elférne egy Florida méretű földdarabon. Szó ami szó, ez az ötlet nem túl népszerű a floridaiak körében. [További dilemma, hogy hányan élnék túl az első fél órát ebben a zsúfolt tömegben... Mennyi gyilkosság, nemi erőszak, stb. történne, amíg élhető távolságra húzódnának egymástól?]

A bajok abban az életmódban gyökereznek, ahogyan az első sumer városállamok meglapítása óta, tehát már hétezer éve élünk. Az ember abból az ennivalóból áll, amit megeszik, és a Nap az összes táplálék egyetlen forrása. Problémáink okozója nem a technológia vagy az étrend, amelyet követünk, és nem is az erőszakot sugárzó média, hanem a kultúránkból, a világszemléletünkból fakadnak. A világ bajaira ajánlott legtöbb orvosság azért nem hatásos, mert ugyanabból a világképből erednek, ami magát a problémát létrehozta. A hulladék újrahasznosítása, sem a születésszabályozás nem fogja megmenteni a világot, és az sem fog globális méretű változást hozni, ha megvédjük a megmaradt kevés esőerdőt. Még ha sikerülne is megvalósítanunk ezeket a jó dolgokat, alapvető problémáink nem tűnnének el, és az elkövetett hibákat elkerülhetetlenül megismételnénk.

Gondolkodásmódunk átalakítása természetes módon vezet majd el bennünekt oda, hogy egy napon belefogunk a népességszám szabályozásába, megkíméljük a természetet, újrateremtjük a közösségi életet és gátat szabunk a pazarló fogyasztásnak.

Ki tud valami mást?

2009. július 19., vasárnap

Kreol mise

Kyrie



Gloria



Credo



Sanctus



Agnus Dei

K*rva Bábel

Ha azt gondolod, hogy már elfelejtetted az olaszt, kezdj el spanyolul tanulni, és minden visszajön... (akkor is, ha nem akarod).

2009. július 17., péntek

4-es 6-os sakál

A nagykörúti villamoson szedtem ezt a két gyöngyszemet:

1. Kurva sokat kellett tanulni, nagyon gáz volt, hogy nem mentem el vizsgázni, utána már nem volt pofám...

2. A pokol a legrosszabb hely, de ott legalább nem kell dolgozni, itt meg kell...

2009. július 14., kedd

Porszem a fényben

Laci nemrég a kezembe adta A szabadság mítosza c. könyvét. Őszintén szólva nem vártam nagy élményt tőle. Szerencsémre meglepetésként ért, hogy olvasmányos és tartalmas is egyben.

A meditációról ezt mondja: célja nem az, hogy extázist, lelki boldogságot vagy nyugalmat tapasztaljunk. De még az sem, hogy emberekké próbáljunk válni. A meditáció során egyszerűen megteremtjük a szükséges teret ahhoz, hogy felfedjük és elengedjük neurotikus játékainkat, önámításunkat, rejtett félelmeinket és reményeinket. Ezt a teret pedig azzal az egyszerű módszerrel hozzuk létre, hogy nem csinálunk semmit. Valójában nagyon nehéz nem csinálni semmit...

A meditációs gyakorlat során nem tartjuk túl szorosan a tudatot, de nem is engedjük teljesen szabadjára... A legalapvetőbb gyakorlat az, hogy figyelmesen időzünk a jelenben. Ez az út és a cél is egyben. Tökéletesen jelen vagyunk az adott pillanatban... A légzés, a test létezéséhez hasonlóan egy semleges folyamat, amelyhez nem kapcsolódnak "spirituális" képzetek. Egyszerűen figyelemmel kísérjük a légzés természetes működését. [A tudat] szüntelenül valami szórakozást keres, ezért kizárólag úgy tudunk vele dolgozni, ha egy nyílegyenes, kitérőktől mentes ösvényre tereljük. Az ösvény egyszerű és szoros. Felismerjük, hogy nincs semmi esélyünk a menekülsére, és rászánjuk magunkat arra, hogy itt és most éljünk.

Ahelyett, hogy elrejtőzünk a problémák és zavaró tényezők elől, a meditáció során szembesülünk saját mindennapi életünkkel. A gyakorlás során egyre tisztábban látjuk az érzelmeinket, a különféle helyzeteket, és azt a teret, amiben ezek megjelennek. Elfogadjuk önmagunkat és nem tesszük félre a kritikus intelligenciánkat sem. Az élet örömteli és fájdalmas oldalát egyaránt érzékeljük. Környezetünktől folyamatosan üzeneteket és tanításokat kapunk, valamint segítséget a tisztánlátáshoz.

Minden eddig hallott ígéret csak ámítás. Azt várjuk, hogy a tanítások majd megoldják helyettünk a problémáinkat. Elvárjuk, hogy természetfölötti képességekhez jussunk, amelyek segítségével képesek leszünk leküzdeni a depressziót, a durvaságot és a szexuális problémáinkat. De megdöbbenésünkre ráeszmélünk, hogy ez soha nem fog megtörténni. Nagyon kiábrándító felismerni azt, hogy dolgozni kell saját magunkon és a szenvedésünkön. Sem egy megváltóra, sem a jógagyakorlatok varázserejére nem támaszkodhatunk... A MEGVILÁGOSODÁS A VÉGSŐ, VÉGÉRVÉNYES KIÁBRÁNDULÁS.

Annyi ígéretet, és oly sok csábító elképzelést hallottunk már... annyit álmodoztunk, de egy porszem nézőpontjából ezek a dolgok teljesen érdektelenek. Porszemek vagyunk a világmindenség közepén. Ugyanakkor a helyzetünk nyitott, tágas, csodálatos és megmunkálható. Ez valójában egy hívogató, lelkesítő helyzet. Ha porszem vagy, akkor az egész világmindenség, az egész tér a tiéd, mert nem akadályozol semmit, nem szorítasz ki semmit és nem birtokolsz semmit. Végtelen nyitottságban élsz. Te vagy a mindenség ura, mert porszem vagy...

2009. július 13., hétfő

Brüno

A kritikák óvatosan méricskélik a filmet a Borat-hoz: "Cohen zseniálisan feszegeti a határokat. Minden eddiginél merészebben megy el az elképzelhető végsőkig... teszteli, hogy mit bír el a vászon, és nem csak a melegek közti szex tekintetében. Katonai kiképzőtáborba megy, vadászpuskák közt ugrál és a végén egy ketrecharcos showműsort is szervez..."





Nekem a leginkább ütős mondata az volt, hogy Jézus a fehér Obama!

Hát nem cuki?

2009. július 11., szombat

Csőrében elviszi

Egy éjjel földre roskad,
megtört lesz majd, kicsi -
Bejön egy madár érte
s csőrében elviszi.

(Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa)



Hold me
Like the River Jordan
And I will then say to thee
You are my friend

Carry me
Like you are my brother
Love me like a mother
Will you be there

Oh, love

Weary
Tell me, will you hold me
When wrong will you scold me
When lost will you find me

But they told me
A man should be faithfull
And walk when not able
And fight 'til the end
But I'm only human

Everyone's taking control of me
Seems that the world's
Got a role for me
I'm so confused
Will you show to me
You'll be there for me
And care enough to bear me

(Hold me)
Show me
(Lay your head lowly)
Show me
(Softly then boldly)
Yeah
(Carry me there)
I'm only human

(Lead me)
Hold me
(Love me and feed me)
Yeah, yeah
(Kiss me and free me)
Yeah, yeah
(I will feel blessed)
I'm only human

(Carry)
Carry
(Carry me boldly)
Carry
(Lift me up slowly)
Yeah
(Carry me there)
I'm only human

(Save me)
Lead me
(Heal me and bathe me)
Lift me up, lift me up
(Softly you'll say to me)
(I will be there)
I will be there

(Lift me)
Hold me, yeah
(Lift me up slowly)
(Carry me boldly)
Yeah
(Show me you care)
I will be there

(Hold me)
(Lay your head lowly)
I get lonely sometimes
(Softly, then boldly)
I get lonely, yeah, yeah
(Carry me there)
Carry me there

(Need me)
(Love me and feed me)
Lift me up, hold me up
(Kiss me and free me)
Lift me up sometime, up sometime
(I will feel blessed)
Yeah

Spoken:
In our darkest hour
In my deepest despair
Will you still care
Will you be there
In my trials
And my tribulations

Through our doubts
And frustrations
In my violence
In my turbulence
Through my fear
And my confessions
In my anguish and my pain
Through my joy and my sorrow
In the promise
Of another tomorrow
I'll never let you part
For you're always in my heart

2009. július 10., péntek

Körlevél

Az elmúlt években számos aktivitást szerveztünk, amiről hallhattál is (pl. fáklyás békejel, TB mentők kampány, erőszakmentesség világnapja, fesztiválok, Világ Körüli Menet a Békéért és az Erőszakmentességért stb.). Most arra gondoltunk, hogy milyen jó lenne, ha ez a humanista törekvés és szellemiség egy konkrét, fizikai helyen is megnyilvánulna. Egy olyan helyen, ami a mienk és persze mindenkié.

Konkrétan az a tervünk, hogy egy humanista parkot hozzunk létre Magyarországon a "Parkok világszerte" terv keretében. Jelenleg Dél-Amerikától Indiáig összesen 12 ilyen park készült el vagy van építés alatt. A magyarországi parkkal az a szándékunk, hogy itthon is létrehozzunk egy olyan helyet, amely nyitott mindenki számára, ahol életkortól, végzettségtől, vallási és politikai nézetektől függetlenül lehet szabadon elmélkedni, találkozni másokkal, akiknek hasonlók a törekvéseik, talákozókat, elvonulásokat, programokat szervezni, vagy tanulmányokat folytatni. Egy olyan helyet, ami segít abban, hogy kapcsolatba lépjünk azzal, ami igazán jó bennünk és másokban. Ahol ellazulhatunk, elmélyülhetünk, és a hétköznapiaknál érdekesebb tapasztalataink lehetnek, amikből inspirációt meríthetünk.

Ez a hely szeretne vonatkozássá válni mindazon emberek számára, akik a megbékélésben, az együttérzésben, a jóságban hisznek, és akik szeretnék ha Magyarországon egyre erősebb lenne ez az irány, főleg ezekben a minden szempontból válságos és bizonytalan időkben.

Első kampányunk július végéig tart. Addigra egyrészt szeretnénk megtalálni az ideális helyet (1-2 hektáros föld, rajta egy 80-100 nm-es ház, Budapesttől max. 1 óra busszal-vonattal), másrészt szeretnénk összegyűjteni 10 millió forintot, ami a számításaink szerint elegendő lesz ehhez a kezdeti szakaszhoz.

Ha úgy érzed, hogy ez egy olyan kezdeményezés, ami érdekes a számodra, akkor nagyon örülnék, ha lehetőségeid szerint Te is aktívan hozzájárulnál.

Jelenleg elsősorban anyagilag lehet segíteni, a parkot lehet 5.000, 10.000 vagy 20.000 forinttal (meg persze ennél többel is:-)) támogatni.
A későbbiekben természetesen sok minden másban is lehet segíteni, hiszen rengeteg segítő kézre lesz majd szükség az esetleges felújításnál, berendezésnél, további építkezéseknél, és a park fenntartásában, gondozásában is számítunk mindenki segítségére.

A parkról ezen az oldalon olvashatsz bővebben.

Szeretnénk, ha ez a park nemcsak a humanisták parkja lenne majd, hanem nagyon sok ember érezné magáénak, és hozzájárulna ahhoz, hogy Magyarországon egy új szellemi irány terjedjen el.

Ha érdekel a terv, akkor telefonon is kérhetsz tájékoztatást a részletekről Domán Sanyitól (06 30 343 32 34).

2009. július 9., csütörtök

Murphy, te jössz!

A fiatal pap nagyon izgult az első miséje előtt. A püspöke ezt észrevette, és azt tanácsolta neki - mielőtt elkezdi a liturgiát - tegyen egy kis vodkát a vizeskancsóba, hogy megnyugodjon. Nagyon jól sikerült az első mise, de amikor hazaért, egy levelet talált a püspöktől:

Kedves Fiam!

Gratulálok misédhez és örülök hogy megfogadtad tanácsomat, van azonban néhány megjegyzésem:
- A vizeskancsóba nem teszünk se jégkockát, se citromszeletet. Ja, és azt mondtam: tegyél egy kis vodkát a vízbe és nem fordítva.
- A Bibliát nem használjuk pohártartónak.
- 10 parancsolat van és nem 12.
- 12 Apostol van és nem 10.
- Amikor a keresztről beszélsz - nem mondhatod: "az a nagy T betű az oltáron".
- Amikor Jézusról beszélsz, nem mondhatod: "a fiú és bandája".
- Dávid egy parittyával és egy kővel győzte le Góliátot, nem "robbantotta szét a seggét".
- Júdást nem hívhatod "köcsög"-nek.
- Az Atya, Fiú, Szentlélek nem "az öreg, a srác és a szellem".
- Nem szép dolog a Pápát "Keresztpapának" hívni.
- A Fáraó száműzte a zsidókat, nem "küldte őket a picsába".
- Mária Magdolna bűnös volt, de nem "kurva".
- Az ötlet, hogy kérted a hívőket hogy tapsoljanak jó volt, viszont túloztál, amikor megkérted őket, táncolják a szambát és Daniella nővért sztriptízre hívtad.
- A szentelt vizet áldásra használjuk, nem arra hogy a tarkód lehűtsd vele.
- Keresztelő Jánost nem a "lábáztatók" avatták szentté.
- Az a kis ház nem "budi", hanem a gyóntatószék.
- Aki a kereszten van, az Jézus - nem Che Guevara.
- Krisztussal a keresztet vitették - nem akart a "hegyre költözni".
- A padban mocorgóknak nem kell mondanod, hogy "óvszert használjanak".
- A hívők adománya nem "piti aprópénz".
- A közös együttlét jelentése nem "dugás", hanem ÁHITAT.
- A harang valóban nem szép hangú - de nem is "repedtfazékra emlékeztet".
- Az ostya gyártója nem "harácsoló vállalkozó", hanem PÉK.
- A frigyszekrényre ne mondd hogy "bárszekrény".
- Amikor a bűnösök meghalnak, pokolba mennek, nem az "anyjukba".
- Mindig legyen rajtad alsónadrág, pláne ha a reverendáddal legyezed magad.
- A ministránsokat ne ölelgesd, ők az én kedveseim.
- A zsinat nem a "vén buzik gyűlése".
- Emlékeztetlek továbbá, hogy a mise kb. egy óráig tart, nem 2x45 perces; és az, aki melletted ült - és piros-szoknyás transzvesztitának hívtad - én voltam.

És mondá az Úr a 8. napon: OK. Murphy, te jössz!

2009. július 8., szerda

2009. július 6., hétfő

Veszett nyél fejszéje

P. Nemeshegyi egyik (Janpánban forgatott) portréfilmjében arról mesélt, hogy milyen szép ebben a kultúrában, amikor a régi tárgyakat becsben tartják. Például egy kiszolgált fejszét nem dobnak el, hanem megbecsült helyen őrzik, elmlékezve annak a szolgálataira. Elgondoltam, hogy a jelenlegi ember-fejsze helyzet hová tarthat majd a jövőben, ha minden gazda raktározza a használaton kívüli eszközét. Nem is beszélve a kiszolgált óceánjárókról, amiket rabszolgamunkával, rabszolgabérért és hihetetlenül veszélyes körülmények között bontanak valamelyik indiai öbölben.

Az emberiség létszáma évente közel nyolcvan millióval nő. Csupán csak a mai, egyetlen napon (!) több embercsecsemő születik, mint amennyi az összes emberszabású fajok (csimpánz, gorilla, orangután, gibbon, bonobo) együttes teljes létszáma a Földön. (Az előrejelzések szerint ezek a nagy majmok két évtizeden belül mind teljesen eltűnnek a vadvilágból. A szaporodó emberiség egyszerűen megeszi őket, erdőiket pedig kivágják, felégetik, hogy emberi élelmet termesszenek a helyén.) Az ökolábnyomunk túlterheli a Földet, s a túlterhelés évente kb. 1 %-kal nő. Emiatt fogynak létalapjaink: az erdők, a talaj, a víz, az élővilág.

Nem lesz itt se nyél, se fejsze. Üdvözölnénk a "kőkorszakban"! (Ha értenénk hozzá.)

2009. július 5., vasárnap

Templomtúra


Márianosztra (kálvária) > Alsó-hegy > Kóspallag, elágazás > Békás-rét > Malom-völgy > Zebegény, templom (Kós K. tervezte) > Zebegény, szabad strand.


Táv: 15,5 km, szint: 330 m.

A délutáni félhomályban és orgonajáték mellett is "csak" mémgyárnak tűnt ez a szép épület:

2009. július 3., péntek

Három kocka

És csak teremté, csak teremté:


A szél ott fúj, ahol akar:


Az ellenség keze beteszi a lábát:

2009. július 2., csütörtök

Napijegy - Brühühü

Az elmúlt több, mint 10 évben első alkalommal csapott be a munkáltatóm. A negyedéve megígért prémiumot egyszerűen elfelejtette utalni. Az utazás során ebből a (már csak virtuális) keretből fedeztem volna a napi költségeimet, az étkezést és a szállást. Pillanatnyilag tanácstalan vagyok, hogyan tovább...

A napijegyem így nézett volna ki:


Optimista záradék:

A bejegyzést követő órákban egymástól függetlenül több barátom is fejaljánlotta a segítségét. Nagyon megnyugtató, biztonságban vagyok.

2009. július 1., szerda

Új falak tövében

Két hónapja írtam a Sem emlék, sem varázslat c. versről. Ma reggel az a két sora jutott eszembe, hogy

...az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magamban élem át mindazt, mi hátravan...

Tegnap Balázzsal az EMK-ról is beszélgettünk. A körül mozogtak a gondolataink, hogy a négy lépés közül melyik a fontosabb. A belső (érzés-szükséglet) és a külső (megyfigyelés-kérés) régiók közötti megkülönböztetés már a perezentációnk 1.0-ás verziójában is megjelenik; abból sem csináltunk titkot, hogy az érzésnek a szükséglettel szorosan összekapcsolt megfogalmazása működőképes.

Két vicces érzés:
"Apa, Túró Rudi érzésem van...!" (Szabó Theodor)
"Olyan vagyok, mint egy repülő, piros pöttyös tehéncsorda." (Kicsijosh)

A pozitív és negatív érzések kifejezéséhez M. Rosenberg könyve két, igen népes listát közöl. Valójában öt-hat szóval is viszonylat jó elboldogulunk, ha kerüljük az irodalmi "sallangokat". A szükségletek más dió. Valójában megközelíthetjük úgy is az embert, mint aki szükségletek halmaza. Ezen a "törzsön" jelennek meg az érzések, annak megfelelően, hogy mi történt a szükségleteinkkel. Ezt a belső világot veszik körül, mintegy burokként a megfigyeléseink és a másokhoz intézett kéréseink. Úgy is mondhatjuk, hogy ezen utóbbi elemek biztosítanak kommunikációs teret az ÉN és a TE között.

Ez az új fajta antropológia teszi kezelhetővé azt a dilemmát is, hogy lehetek-e, illetve tudok-e permanens módon empátiával viszonyulni másokhoz. Az együttérző kommunikáció attól nem manipulációs stratégia, hogy új szemléletmódja van az emberről, azaz önmagáról és a másikról. A szeretet nyelve ez, aki nem jó eszközzé akarja szelíditeni a másikat saját (akár nemes) céljai eléréséhez, hanem agapé (meg akarja adni a másiknak azt, ami neki leginkább hiányzik). Ingyen.

Igen, szerintem "ördögtől való" (!ez nem teológiai kifejezés!), hogy kisebb nagyobb szolgáltatásainkat pénzért nyújtjuk egymásnak. Igen, hiszek abban az új világban, amelyben a szükségleteink kielégítésére adott közös válasz a legnagyobb siker, ahol a versengés nen kap nagyobb szerepet az együttműködésnél.

Az új falaknak új emberek életének a díszletei lesznek. Ha leszünk egyáltalán...