Égbolt, hegyek, víz és fenyvesek

Székelyvarság zenéje a vég nélkül csobogó patakok, források hangja. Végigfut a kertek alján, az út mentén, fafeldolgozók között. Nyáron hűsíti a kirándulók talpát, de fürdésre, mosakodásra is tökéletes.


A sziklák néha kisebb zuhanásra hívják, a mohák, "anyaországiak" és páfrányok örömére:


Örökzöldek között is télen elalszanak a zöldgyapjas legyezők:


A természeti csodákon túl vannak emberiek is. A kerítések elválasztanak, bekeretezik a bírtokot. Jelzik, hogy eddig és nem tovább. Mégis nyílik egy kis rés, egy átlépő a szomszéd vagy vándor lábainak, hogy könnyedén túllendülhessen az első látszatra elriasztó "fal"-on.