A mai napon egy régi vágyam teljesült, amikor megnéztük a székelyudvarhelyi Jézus kápolnát. A 13. század óta áll ezen a helyen háborítatlanul. A bő szobányi kis rotundában helyenként megbontották a vakolatot és régi freskók nyomára bukkantak.
Eszembe jutott egyháztörténelem tanárom, Szántó Konrád, aki a szerzetesi közösség pénztárát Jézus Szíve téeszcsének becézte. A humanisták eredeti módon élik meg azt, hogy a közösség az általunk bevitt javakból áll, semmi másból. Ha akarod, és meg is teszed valósággá válik. Vajon hol, miből és kikkel együtt épül az én egyházacskám... És fennmarad-e nyolc-kilencszáz évig. Hamvas szerint csak százezer évre érdemes berenedezkedni... Alatta kétséges lehet?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése