2009. február 1., vasárnap

Egyik meséből a másikba

Trapitinek nem okozott különösebb gondot egy mese határának az átlépése. Így történhetett meg, hogy a vadász szabadsága alatt a farkas nem ette meg sem Piroskát, sem a nagymamát. (Minden mese egy birodalom. Az összes szép, kedves, szomorú és izgalmas történet, amit a felnőttek valaha elmeséltek, Meseország beláthatatlan birodalmát alkotja, és ott mindig van hely.)

Elmehetne a Hófehérke és a hét törpe mesébe is, csak az már akkor a Hófehérke, a hét törpe és az egy Trapiti című lenne. Nélküle is elég szép a mese. Mivel tiszteli ezeket a történeteket, nem lehet egy mesébe csak úgy berontania, hogy "Kérem, itt vagyok, és helló". Akkor persze nincs mit tenni, ha a vadász elmegy szabadságra. Akkor közbe kell lépni...

Talán genetikus gátolt vagyok abban, hogy mások közös álmába betörjek. Vajon kinek a meséjében mentek mostanában szabadságra? Az enyémben egy ideje jut hely másnak is. Hét törpe helyett egy Trapiti megteszi.

Nincsenek megjegyzések: