2009. március 30., hétfő

Crescit sub pondere palma!


Teher alatt nő a pálma! - ezzel a képpel bocsátott utamra Nagy Sándor nyugdíjas református lelkész. Egyik vasárnapi istentisztelet után annál az úrasztalánál álltunk, ami mellett pár hetes koromban (anno) megkereszteltek. Arról is mesélt, hogy a második világháborúba való belépéskor - mielőtt elindult volna a frontra -, bement az üres templomba és felütötte az ott tartott Bibliát. A könyv Izajás (Ézsaiás) 43,2-nél nyílt ki:

Ha átkelsz a vizeken, én veled vagyok,
és ha a folyókon, azok nem borítanak el;
ha tűzben jársz, nem égsz meg,
és a láng nem perzsel meg téged...

Ma tartottuk a Megállóban a 2.0-ás EMK tréninget. Most csak az önként jelentkezők jöttek, így nem váratlan fordulat, ha azt mondom, hogy tapintható volt a különbség. A beszélgetés során többször előjött, hogy a zsiráf-nyelv nem ügyes manipulációs eszköz arra, hogy a társunkat rávegyük az akaratunk szerinti cselekvésre, vagy elkerüljük a döntéseink következményeit. Hazafelé az körvonalazódott számomra, hogy az üzenetem lényege ezeknek a fiataloknak így summázható: az életnek súlya van. Hogy az alkalmas időt el lehet szalasztani, hogy nincs minden esetben újabb játék vagy NEXT billentyű...

Valahol Bandi Bácsinál olvastam a fenyő imáját. A hóval rakott ágak súlya alatt nyögve a fa panaszkodik. Válaszul azt kapja, hogy ezek a nehéz hópelyhek nemsokára a tűleveleit fogják mosni és a gyökerét öntözni.

2 megjegyzés:

Balázs írta...

Én átalakítanám a képet oly módon, hogy NEXT billentyű mindig van. ("Mégis" van.) A legreménytelenebb helyzetben is. Ami nincs, az a BACK billentyű.

Így milyen?

Brúnó írta...

Úgy szeretném hinni, hogy nincsenek reménytelenül gyászba borult életek; hogy az alkohol-betegek kapnak új májat; a HIV-fertőzöttek élhetnek, mintha mi se történt volna... A korábbi döntéseink sajnos determinálják a folytatást. A döntés felelősségét nem kisebbíti számomra az, hogy lehet mégis méltósággal tekinteni a jövőbe.