Logroño, avagy: "O, Maria ertsunk szot... !"

[Meg tegnap irtam, csak nem talaltam internetet a kornyeken.]

Rovid verzio:

Lekapcsoltak ket napra.

Hosszabb verzio:

Logroño igazi nagyvaros. Itt lattam eloszor spanyol ajku hajlektalanokat es motoros kerekesszekben bacsit szivarozni. A belvarosban 3 vagy 4 kavezoban furcsan neztek ram, mikor gepet kerestem, csak nyeroautomataik voltak.

De terjunk vissza meg egy szora Los Arcosba. Tegnap este a mosas utani labaztataskor eppen a titkos naplomat irtam, amikor megallt mellettem egy hosszu haju, harmincas ferfi. A karkotomet nezve megkerdezte, hogy olasz vagyok vagy magyar. Halmi Robinak hivjak, Svedorszagban dolgozik a szinten magyar baratnojevel evek ota. Mar masodszor jott a caminora, most Lourdesbol indult el. Nagyon megorultem neki, egyutt vacsoraztunk (peregrino menut) a foteri kis vendegloben. Hatalmas meglepi volt, nagyon boseges es finom. Fejenkent 10 EUR-ert egy uveg bort is felszolgaltak a harom fogasos etkezeshez. Az orosz salataval onmagaban is jollaktam, ezt kovette egy igazi sult csirkecomb, igazi sult krumplival. Alapos labapolas utan mentem aludni es reggel otkor keltem. Masnap {azaz tegnap} reggel Robival meg a templomtoronynal futolag lattuk egymast, aztan ment a maga utjan tovabb.

Fogadalmat teszek Szt. Rufusz apostolnak (O Jezus 13. tanitvanya es afrojudeo szarmazasu), hogy ha sikerul alaposan lefogynom, akkor huseges leszek a szep, szoke baratomhoz. Igy milyen 1-tol 10-ig?

Vikinek hallottam egy ebredezo csacsi iakolasat. Szinte tipegve tettem meg a majdnem 30 km-t. A nap legmagasabb pontjan (Alto de Nuestra Señora de Poyo) reggeliztem. Egy komplett tabori oltart talaltam kobol. A Tomitol ellesett gondossaggal lefotoztam a reggelire elfogyasztott eteleket is. Roviditek a kezzel irt szovegen kicsit.

Nagyon utalom az N-111-es foutat. Tobbszor is keresztezi a camino utvonalat. Amit a konyv egyenes szakasznak ir le, az csupan annyit jelent, hogy nincs durva hegymenet, de emelkedo annal inkabb. Timinek koszonom a fuzetet, most is abbol dolgozom.

[Horrorisztikus elemeket is tartalmazo resz kovetkezik. Gyengebb idegzetuek most abba hagyhatjak az olvasast.]

Hosszu nap utan vegre megerkeztem a kohidhoz. A svajci holpitelero, aki inkabb krisnas szerzetesnek oltozott, ranezesre foldszinti agyat adott. Furdes es labaztatas utan megnezte az ampolnaimat (a vizholyag spanyolul) majd elovett egy nagy es egy koromvago ollot, vattat es fertotlenito szereket. Felnyitotta a holyagokat es kifertotlenitette, ratett egy paradicsompure allagu anyagot es az egeszet leragasztotta. Aztan jott a rossz hir, hogy 2-3 nap kenyszer pihenot ajanl nekem. Elsore azt gondoltam magamban, hogy holnap reggel koran kiosonok az ajton, megis fontolora vettem a szavait.

A supermercado-ban bevasaroltam ket napra (itt vasarnap meg a legyek is megallnak a levegoben), meg a mosast is halasztottam mara.

Az hagyjan, hogy van szent Bertalannak dedikalt templomuk es rola elnevezett utca is. Amikor meglattam a Bar-Tolmay nevu vendeglatoipari egyseg cegtablajat, atmelegedett a szivem...

De, hogy a cimmel se maradjak ados: ezt a viccemet Balazs tudja szemleletesen tovabbadni. A bucsuba tarto asszonyok esoert fohaszkodnak, de amikor ho hullik az egbol, az eloimadkozo razendit:

O, Maria, ertsunk szot;
Esot kertunk es nem hot! [sic]
Ha mar egyszer meghallgattal,
eso kene, tudhatnad...

Szoval en is mast remeltem kezdetnek, mint egy helyben csucsulest; de nincsen baj, csak helyzet van, ami uzen nekem.