Tartaruga tollából: ...elküldtem az egyik barátomnak (aki nem mellesleg szinkrontolmács az Európai Parlamentben) ... Szóval ezt kaptam tőle:
http://www.youtube.com/watch?v=Lj-W6D2LSlo
Todo pasa y todo queda,
pero lo nuestro es pasar,
pasar haciendo caminos,
caminos sobre la mar.
A szöveg egy Machado nevű, modernista költő verséből van, és nem túlságosan szószátyár. Nagyjából arról van szó, hogy az élet egy olyan folyó, amely végül a halál tengerébe ömlik. Ennek a ténynek a tudatában az a dolgunk, hogy tapossuk az utat, haladjunk előre, éljük az életünket, satöbbi.
todo pasa: "minden elmúlik"
todo queda: "minden (helyben) marad, minden megmarad"
pero lo nuestro es pasar: (szó szerint): "de a miénk az, hogy menjünk/haladjunk/elmúljunk"
Na most itt nem mondja ki, hogy mire gondol (a mi sorsunk; a mi feladatunk; a mi célunk; a mi küldetésünk; a mi szerencsétlenségünk; a mi végzetünk; tetszés szerint). A spanyolban a "lo" semleges névelő pont azt fejezi ki, hogy a beszélő nem konkrét dologra gondol (mert a konkrét dolog feltétlenül vagy "el", azaz hímnemű, vagy "la", azaz nőnemű lenne).
pasar haciendo caminos: "haladjunk (új) utakat taposva", azaz valószínűleg a szöveg kihasználja a "pasar" szó kettős értelmét: az élet végsősoron absztrakt és ellentmondásos módon egyrészt elmúlás, másrészt haladás előre.
caminos sobre la mar: Ez szó szerint az, hogy "utakat taposva a tengeren".
Ahány angol fordítást láttam, az mind elkerüli ezt a problémát és azt írja, hogy "a tengerhez", "a tenger mellett", stb.
Machado a többi versében arról beszél, hogy a tenger maga a halál, vagy annak látomása/illúziója, stb., úgyhogy el tudom képzelni, hogy tékápé metaforikusan a vízen járásra gondol: az élet az, hogy járjuk az utunkat, tapossuk ki az új utakat a tenger felett, azaz annak ellenére, hogy a halál folyamatosan csábít bennünket, és így az életünk egy kockázatos, de elkerülhetetlen menetelés, szinte kötéltánc.
A refrén ezt kicsit jobban megvilágítja:
"Caminante, son tus huellas el camino y nada más.
Caminante, no hay camino: se hace camino al andar.
Al andar, se hace camino, y al volver la vista atrás
Se ve la senda que nunca se ha de volver a pisar.
Caminante, no hay camino, sino estelas en la mar."
"Utazó, a te nyomaid jelentik az utat, semmi más.
Utazó, nincs út; az ember maga válik úttá, amikor megy/jár/utazik/halad.
Amikor az ember megy/jár, maga válik úttá, és amikor visszanéz,
látja az ösvényt, amelyet soha senki más nem fog taposni.
Utazó, út nincs, csak (az általad keltett) hullámnyomok a tengeren."
Emiatt aztán nagyon sok különböző fordítás képzelhető el. Én ilyesmire szavaznék:
"Minden halad és minden marad,
de nekünk haladni kell,
haladnunk és utakat törnünk,
utakat a tengeren."
Persze mindenkit megzavar, hogy mi az az út a tengeren, de a költő ezt direkt csinálta így: a refrénben szereplő lábnyomok szó (huellas) után jön az estrelas, ami a hajó által keltett hullámokat/sodrást, azaz a hajó "nyomát" jelenti. Szóval tudatos a dolog.
Tamás pedig nyert egy képzeletbeli, piros melltartót... ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése