2010. április 9., péntek

Száll a meleg ág(y)ról ág(y)ra

Simogatásod hozza a tavaszi szellőt
Lázas homlokom mögé
Te igézed az álmot
...
Az istenektől kaptunk sok napot
Zuhan a patak ha a hegy elfogy
Aztán szél söpri föl a harmatot

(Degan Alihastro - Birtalan Ferenc: Szökőár után is hazatér a tenger, Kis indiánkönyv)


Szerda este egy kis csapattal vacsoráztunk. A házigazdával való kapcsolatomat a legfrappánsabban így írhatom le: a te exed az én exem exe, és nekünk is volt már közös exünk. Szabó Teótól kölcsönzött formába öntve: olyan húspiac-érzésem van ettől. Adjuk-vesszük egymást? Vagy csak összevillan a tekintetünk az idő függönyrepedésén át, és ezt szeretnék átmenteni az örök mesék birodalmába?

Ölések és ölelések nyomait viseljük magunkon. Ettől vagyok én, mással össze nem téveszthető, fel nem cserélhető, "különállás és keveredés nélkül". Viszonyban állok akkor is, ha egyedül élek. Magányos vagyok akkor is, ha ezer szállal vagyok beágyazva az univerzumba.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hát ... ez nekem egy kicsit ijesztő. A te exed az én exem exe, és nekünk is volt már közös exünk. Jaj!!! Jaj!!! És harmadszor is jaj!!

Ennyi ex (és a mögöttük felsejlő tengernyi szex) kicsit már sok az én prüdériában megőszülni készülő fejemnek. Puritán

Névtelen írta...

Az ex még remélhetőleg van és nem volt. (igeidejeileg így gondolnám) :)

Brúnó írta...

Mindenki él szerencsére. :)

Egyik ex-szel 7 évig tartott a kapcsolat; így nem tűnik annyira kapkodósnak. ;)

Névtelen írta...

helyesbítek: igeideileg. d.e. nem vtam még magamnál. :) (most sem)
örülök,h jóegészség és miegymás. remélem, h bővül a piac.
tamás