Szeretne szántani ... Imperiál?

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi, aki azt mondta magában: az én mesterségem címere: "aki nyer, mindent visz".
Elhatározta tehát, hogy meg fog "hódítani" minden "kincses szigetet" az üveghegyen is túl, ahova pénzt halmoztak fel az ország állampolgárai, bármely névvel nevezett is legyen az ...! (Katus)

A jogállamiság veszélybe került, ugyanis Lázár János lépése nem pillanatnyi rövidzárlat, hanem téves áramkör. Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható, megrendszabályozása olyan, mintha Kincsemet vagy Imperiált szántani küldenék, nyilatkozta Kolláth György alkotmányjogász a hvg.hu-nak.

hvg.hu: Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót, majd Lázár János a Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezi, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. Valóban veszélybe került a jogállamiság?

Kolláth György: Igen, ugyanis a frakcióvezetői lépés nem pillanatnyi rövidzárlat, hanem téves áramkör. Nem a demokratikus jogállam normái szerint van a Tisztelt Ház bekötve, ha gazdasági szükséghelyzetet hamisan vizionálva, az alkotmányosság sűrítményét, szinonimáját és annak döntő fórumát kiüti, megkerüli. Jogállami minimum a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, a visszamenőleges negatív jogalkotás tilalma, s a hatalom-megosztás.

A jogállamban semmilyen cél nem szentesíti az eszközt. Alkotmányosan létezik rendkívüli és szükség-állapot, amennyiben összeomlik a gazdaság, kitör a háború, vagy rendkívüli belpolitikai események következnek be. Olyankor előveszik a páncélszekrényből a minősített helyzetre szóló jogszabályokat, ám a parlamentáris rendszer közjogi garanciája nem kerül talonba. Nincs rendkívüli helyzet, de van alkotmányos biztosíték, pl. a 19/B § (6) bekezdése: „Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.” Az Alkotmánybíróság (AB) tapintatosan döntött a 98 százalékos adóról, megpróbált még kapaszkodót is adni a kifoltozásához. Kár volt a kinyújtott kezet félrelökni.

hvg.hu: Ön szerint akkor miről is van most szó?

K.GY.: Hiába hozott – és netán ezután hozna – alkotmánymódosító megkötést vagy törvényi felhatalmazást egy kusza kettes bekezdés, azt az Alkotmánybíróság nem önmagában, hanem az alaptörvény egészében értelmezné. Jogelv, hogy az alkotmány alapelvi súlyú jogállami klauzulája kisugárzik a törvény egészére, a módosításra is. Tehát minimálisan közjogi patthelyzetet lehetne megállapítani, ha a parlamenti kétharmad bornírt alkotmánymódosítással űberelné a jog nagy "Stúdió 11"-ét.

A magyar alkotmány nincs kivéve sem Strasbourg, sem Luxemburg jogvédő ítélkezése alól. Megeshet, hogy alkotmányunk bizonyul majd jogsértőnek Európa szemében. Alkotmányjogilag további lehetőségek állnak az Alkotmánybíróság előtt, amelyek hatékonyan kezelhetik a testület ellen indított haragszomrádot. A kollektív lemondás időszerűtlen, felesleges mutatvány volna: áldozatvállaláskor aligha van szabad elvonulás. Az Alkotmánybíróság 1989-ben kialakított szisztémája felülvizsgálható volna, és a hatáskörök sincsenek kőbe vésve, de az Alkotmánybíróságot bántani akkor, amikor meggyőző konszenzusával visszatér a 90-es évekbeli minőségi jogvédő karakteréhez, nem fair. Ha pedig az Alkotmánybíróságot büntetni, megrendszabályozni, akarják, vagy kalodába zárni, az körülbelül olyan, mintha Kincsemet vagy Imperiált szántani küldenék.

hvg.hu: Tölgyessy Péter a rádióban, Novák Zoltán a hvg.hu-n felveti, hogy a hamarjában előkapott alkotmánymódosítás nem pusztán az Alkotmánybíróság egyetlen döntése ellen szól, hanem Orbán Viktor így biztosítja be magát, nehogy az Alkotmánybíróság elmeszelje gazdaságpolitikájának lényegét.

K.GY.: Ez azt feltételezi, hogy van egy markáns, világos, egzakt gazdaságpolitika, mely a kormányfő szerint a jogállam ellenében is védendő. Talán. Az Alkotmánybíróság másként értékel és ítél: esetről-esetre dönti el egy-egy jogszabály alkotmányosságát, és ebben néha bizony következetlenség, bizonytalanság is megmutatkozik. Ezúttal nem ez volt a helyzet. Elbeszélnek egymás mellett, ha az egyik oldal a szakpolitikáját, a másik annak közjogi kereteit és garanciáit óvja és argumentálja. Az Alkotmánybíróság a végpont, a törvények bírósága. Nem megy a kocsi a ló előtt.

hvg.hu: Mégis, nem jogos-e a kormány félelme, hogy a költségvetési hiánycélt illetve az adócsökkentési csomagot csak a különadók rendszerével és a magán-nyugdíjpénztáraknak járó járulékok 14 hónapra szóló kölcsönvételével tudja megalapozni, és az AB ezeket az intézkedéseket nem hagyná jóvá?

K.GY.: Miután az Alkotmánybíróság elvi precedensbíróság, melynek határozatai mindenkire kötelezőek, e tényt a kormányoldal jól felismerte, mégis rosszul kezelte. Finom korrekciós műtéti beavatkozás helyett szőnyegbombázással kísérletezik. Ennek hibaszázaléka nagy, és a "polgári lakosság" körében is szed áldozatokat. Erre a példa a 98 százalék szétterülése. A különadót felvezető alkotmány-módosítás bűn rossz: van benne pl. helyesírási hiba, ráadásul a "juttatott" (?) jövedelmet csapolná meg, nem is a felvett pénzeket. A jogállam elve: jót, s jól. Itt a fordítottja van: rosszat és rosszul.

Az 1989-90-es rendszerváltozás adóssága a gazdasági alkotmányosság elodázása, amit máig csak részben rendeztek alkotmánybírósági határozatok. Utóbbit erősíteni, nem felvizezni, elvonni kellene, s éppen a külső kontroll körében. Szolgák ülnek elvben független, pártsemleges posztokon. A kétharmad csak hatáskör-jogkör az érvényes döntés-hozatalra, ám a döntés tartalmáról semmit nem árul el. A kontroll-megoldások kiiktatása hibákhoz vezet: nem szólal meg időben a vészcsengő. Ellenkezője – az önkényesség, az ötletszerűség révén –tényleg elvezethet egy makrogazdasági-közjogi krízishez.

hvg.hu: Persze lehet úgy is érvelni, hogy a reformokat, amelyeket a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok képtelenek voltak megvalósítani, most végre beindítják, de ehhez le kellett bontani néhány jogi korlátot. Tehát szükséges rosszról van szó?

K.GY.: Nem. Közjoggal foglalkozom. Egyet sem látok azok közül a valódi, e századi reformok közül, amelyek az országot új pályára tennék. Például az államháztartás, és alrendszereinek a reformjáról már a Németh Miklós vezette kormány alkotmányos feltételeként beszélt. Máig nem léptünk előre. A XXI. század Magyarországa állami és jogi tekintetben sincs kitalálva, ehhez képest üres szólamokkal áltatnak bennünket. Ha volna reform, az a mérleg kiadási oldalát is érintené, ami tabu ez idő tájt.

hvg.hu: A pozsonyi Új Szóban Tokár Géza keményen bírálja Schmitt Pál államfőt, aki szerinte egykori pártja, a Fidesz meghosszabbított karjaként viselkedik. Ezzel nem csupán a saját presztízse csorbul, de lejáratódik az államfő tekintélye is.

K. GY.: Alkotmányunk 31/A § (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Az államfő egy kicsit a király funkcióit személyesíti meg. Meglátjuk, hogy Midász király vagy III. Béla válik-e belőle. Schmitt Pál úr egyébként sok tűzön-vízen ment már keresztül. A tűzből mentett "zongora" is szól. Igaz, másként, mint az égés előtt vagy éppen közben.