2010. december 22., szerda

Boldogság: 3 in 1

Folytatva az előző témát, a pozitív pszichológia irányzatának keretében elvégzett kutatások során az emberi boldogság három fő komponense rajzolódott ki. Mindháromra érvényesnek bizonyult, hogy minél több van belőlük jelen az ember életében, annál boldogabbnak érzi magát, és a külső boldogságmutatók (emberi kapcsolatok, egészség, jövedelem stb.) is annál pozitívabban alakulnak.

1. Elmélyült cselekvés. Ez a komponens lényegében a flow-t eredményező cselekvést jelenti.

2. Pozitív érzelmek. Minden pozitív érzelem idetartozik, akár előfordul az állatoknál is, mint például az öröm, akár tisztán emberi, mint például a szeretet, vagy akár ezek valamiféle kombinációja, például a tisztelet.

3. Tartalmas élet. Az, hogy valaki képességeit, cselekedeteit valamilyen eszme, egy magasabb cél szolgálatába állítja. Ide tartozik Isten szolgálata is annak, akinek a hit megadatott.

Mindhárom komponens önmagában is alkalmas arra, hogy egy életet boldoggá tegyen. Aki alkatánál (mondhatjuk így is: genetikai állományánál) fogva különösen alkalmas ezek közül valamelyikre, az boldog életet élhet úgy is, ha a másik kettő háttérbe szorul nála. Egy egész életen át tartó szerelem, egy eszme hűséges szolgálata, vagy akár egy mélyen átélt hobbi önmagában is boldoggá tehet egy életet.
Ugyanakkor itt is érvényes az, hogy "az egész több, mint a részek összege". Akiben mindháromból megvan valamennyi, az általában sokkal boldogabb életet él, mint amit pusztán abból gondolnánk, ha a három szintet egyszerűen összeadnánk.

A pszichológusok sokféle fogalmat használnak a tudat meghatározására. Számunkra az a fogalom lesz lényeges, amelyet szelfnek neveztek el, és amely az egyén önmagáról alkotott általános képét jelenti, elsősorban azt, hogy mi a válasza az olyasfajta kérdésekre, mint a "mi vagyok én?", "mit tehetek a világban?", "miért vagyok egyáltalán?", "mi lehet az életem értelme?" stb.

A boldogság első komponense nem tisztán emberi dolog. A flow nyolc jellemzője egyetlenegy (a hetedik) kivételével egyáltalán nem érinti a szelf fogalmát, és a hetedik is éppen a szelf tudatos feladásáról szól. Az emberi boldogságnak tehát van egy olyan alkotórésze, amelynek semmi köze nincs a speciálisan emberi élethez. Ámbár ez sem teljesen igaz, mivel az már szelfet igénylő döntés, hogy az emberi életben lehetséges rengetegféle cselekvés közül megtaláljuk azt, ami pont a mi számunkra tud minél több flow-élményt biztosítani. Az ehhez szükséges képességek, készségek elsajátítása lehetetlen a szelf megfelelő kialakítása nélkül. Az állatvilágban nem fordul elő tudatos edzésmunka.

A második elemben keverednek az állatoknál is meglévő és a tisztán emberi pozitív érzelmek. A pozitív érzelmek komponens ilyen szempontból teljesen vegyes; nagyon egyéni, hogy kinél milyen arányban...

A harmadik komponens a boldogság tisztán emberi összetevője. A tartalmas élet útjait csakis a szelfünk segítségével jelölhetjük ki, azzal, hogy választ adunk magunknak az afféle kérdésekre, mint "mi is vagyok én", "mi az értelme az életemnek".

Nincsenek megjegyzések: