Ma kaptam Csillától ezt a videót, a magyar útról:
Három napja itthon ülök, pedig meggyógyultam már. Az alsó szomszédnál nem cserélték még ki az eternit csöveket, és a födémben lévő csatlakozás miatt nálunk is áttörték a falat, két helyen. Vízszerelők és kőművesek rohangálnak az előszobában, néha a biztosító embere vagy a közös képviselő az újabb hírekkel. Sokféle karácsonyi készülődést ki tudtam volna találni, ezt kivéve. A konyhában nem is tudtam elpakolni, mindenen vastagon áll a por. Ha jövő héten befejezik a betonozást és burkolást, akkor talán hétvégén már tudok takarítani. Lesz mit. Ha már lúd, kihívtam a gázszerelőt is a vízmelegítőhöz. Eddig a horror rész.
Gyakorlatilag a fürdőkádhoz, az ágyamhoz és a számítógéphez férek hozzá zavartalanul. Kénytelen kelletlen elkezdtem beírni a nyáron készült naplót. Már Portóban járok, sok részlet elmosódott az emlékek közül, jó leporolni :) legalább őket. Az úton is volt por bőven, ez nem eltérés. Nagyon örültem, hogy tudok hol aludni, fürödni, mosni. Szerencsére mindegyik működik, és nincs is hőség. Szóval folytatom az utat, megszabadulok közben pár fölösleges kolonctól és túlélem ezt a baromságot is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése