Egy fiatal szerzetes azzal fordult az apátjához, hogy lelki válságban van. Akár imádkozik, akár Bibliát olvas, minden kiesik a fejéből.
Az öreg kezébe adott egy fonott kosarat ezekkel a szavakkal:
- Eredj le a hegy aljában fakadó forráshoz, és hozz nekem vizet.
A novícius engedelmesen megmerítette a kosarát, és már fordult is vissza az ösvényen, de közben minden víz kifolyt a kosárból.
- Eredj másodszor is, hozz vizet...
- Atyám, hiába járok, mindig üres marad a kosár - panaszkodott a fiú.
Miután harmadszor is csontszárazak voltak a vesszők, bánatában megtaposta a kosarat és kifakadt, hogy ez értelmetlen vállalkozás.
- Igazad van - mondta az öreg -, de nézd meg: milyen tiszta lett a kosár!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése