Kik mennek? - az 1384-esek.

Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton... (Radnóti Miklós)

Kik mennek el az Útra? Akiknek kérdései vannak.

Képzeljük el, hogy tombolahúzáson veszünk részt, odaadják a cetlit, amin az 1384-es szám áll. Izgulunk, kezünkben gyűrögetjük a számot, és várjuk a sorsolást.

A sorsolást vezető kedves hölgy kék ruhában álldogál egy asztal mellett, amin már csak a főnyeremény vár a gazdájára. Mindenki kicsit izgatott. Persze, hogy az. Komoly nyeremény forog kockán: 800 kilométeres gyalogút. Észak-Spanyolországban. A lány felkér egy kisfiút, hogy húzza ki a nyertes számot. A fiú a kalapba nyúl, alaposan kotorászik, kihúz egy cetlit, átadja a lánynak, aki a következőket mondja: "A nyertes szám osztható kettővel." Sokan a cetlijükön lévő számra pillantanak. Mi is. Igen, a mi számunk osztható kettővel. "A nyertes szám osztható néggyel", mondja a lány. Milyen tombola ez? Matematikusoknak szervezték? Többen számolni kezdenek. Vannak, akik mosolyognak - nekik biztosan osztható. Mi is a cetlire pillantunk, és nem tudjuk eldönteni, hogy a számunk a nyertesek közé tartozik-e. A lány eközben újra megszólal: "A nyerő szám osztható nyolccal." A legtöbben reményüket vesztik, kicsit mi is. De a lány nem áll meg. "És végül, a nyertes szám osztható százhetvenhárommal". Megsemmisülés. Hosszú ideig senki nem emeli fel a kezét. Úgy tűnik a nyerő szám nincs kiosztva a vendégek között.

Vagy mégis?

Valahol hátul egy nő jelentkezik. A sorsolást vezető lány hangosan, szinte kiabálva megkérdezi: "Gondolom, a nyerő szám van önnél. Megmondaná, hogy melyik az?" "1384", válaszolja a nő. Ekkor, mint a teremben mindenki más, mi is a cetlinkre pillantunk. Nálunk is ez a szám áll a papíron. Sőt a szomszédunknál is. Hamarosan kiderül, hogy mindenki ezt a számot kapta...

Kiknek való az út? Mindenkinek, akinek a cetlijén az 1384-es szám állt.

Kik mennek el a Caminóra? Azok, akik kiszámolták, hogy az ő számuk a nyerő szám. Azok, akik kíváncsiak, akik úgy érzik, hogy az út nekik való. Nincs ember, akinek az út ne kínálná fel magát, de mindenkinek egyénileg kell felismernie, megéreznie a benne lévő lehetőségeket. A főnyereményt, ha úgy tetszik. A Camino mindenkinek szól, de csak azoknak válik valósággá, akik meglátják benne önmagukat.

(Varga Lóránt: El Camino)

Ennek az útnak is van kezdete és vége. Itt is ismeretlen [vissza nem térő] tájakon járunk. Meg kell tanulnunk kiismerni a buktatóit, felfedezni a szépségeit.