2010. október 4., hétfő

Megtalálták a HIV-vírus eredetét

[Sajnos még nem az ellenszerét!]

Egy új felfedezés teljesen más megvilágításba helyezi az AIDS történetét. A tudósok ugyanis bizonyítékot találtak arra, hogy a betegséget okozó kórokozó, a HIV elődje már legalább 32 ezer éve veszélyt jelentett az emberszabásúakra. Eddig csak néhány száz évesre becsülték a vírust a kutatók, de a jelek szerint - eddigi ismereteinket megcáfolva - már sokkal korábban is fertőzött.

A majmokra vadászó emberek valószínűleg már több tízezer éve ki voltak téve a SIV-nek, azaz a majom-immunhiány vírusnak - áll egy legújabb amerikai kutatásban. Minden egyes vadászat alkalmával, amikor - főként táplálkozási célból - majmot zsákmányoltak az ősemberek, megvolt a fertőzés kockázata - számolt be róla a The New York Times. A feltételezés azonban bonyolítja az utóbbi évek AIDS-kutatásával kapcsolatos kérdéseket. Mivel eddig a HIV kialakulását a 20. század elejére tették - hiszen ekkor ütötte fel a fejét az emberekre veszélyes vírus -, fölmerül a kérdés, hogy vajon mi ment végbe Afrikában a 20. század hajnalán. Hogyan történhetett, hogy egy enyhe majombetegség egyszer csak az embereket is megtámadta, majd erősen fertőző kórokozóvá mutálódott, és a történelem egyik legnagyobb gyilkosa vált belőle, amely már 25 millió ember életét vette el? Egyes elméletek szerint mindebben szerepet játszott az afrikai városok hirtelen növekedése és az olcsó fecskendők megjelenése és elterjedése.

A biokói majompopuláció és a SIV

Az ősvírus-elmélet magyarázattal szolgál arra, hogy az afrikai majmok miért fertőzőképesek, azonban nem mutatják a betegség tüneteit. Mivel a vírus sok nemzedéken keresztül szedte áldozatait, így a bacilusgazda szervezete egy idő után alkalmazkodott hozzá, és a kórokozó hordozójává, terjesztőjévé vált anélkül, hogy a betegség pusztítást végzett volna a szervezetében. A kutatás során a tudósok megvizsgáltak 79 majmot Biokóról, egy a nyugat-afrikai partoktól 19 mérföldre lévő vulkáni szigetről. Bioko egykor félsziget volt, amely a mai Kamerunnál állt összeköttetésben az afrikai kontinenssel, azonban 10 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén a tengerszint emelkedése elvágta az afrikai partoktól.

Azóta a sziget hat majomfaja a kontinens majompopulációjától elkülönülve fejlődött a területen. A louisianai Tulane Egyetem Nemzeti Főemlős-kutató Központja és más amerikai és afrikai egyetemek tudósai felfedezték, hogy a hat fajból négy - a cerkóffélék közé tartozó drill, a vörösfülű és a fehértorkú cerkóf és az ördögmajom - körében gyakori volt a SIV-fertőzés. A négy faj genetikailag jelentősen különbözik a kontinens cerkófféle majmaitól, amely azt bizonyítja, hogy ember által nem jutottak majmok a szigetre az elmúlt néhány évszázad leforgása alatt.
Azonban a szárazföldi populációban is akadtak fertőzött egyedek, tehát a vírusnak léteznie kellett már akkor, mielőtt Bioko elszakadt volna a szárazföldtől. Ismerve azt, hogy mind a négy faj legalább 10 ezer éves, a tudósok újra kiszámították a vírus molekuláris óráját, azaz, hogy milyen gyorsan mutálódhatott. Ezek után kiderült, hogy az afrikai SIV-fertőzöttek egy 32 és 78 ezer évvel ezelőtt élt közös őstől kapták a kórt.

A HIV története napjainkig

Preston A. Marx, a Tulane Főemlős-kutató Központjának virológusa - aki a tudományos értekezés szerzője is egyben - kifejtette: valóban nem túl valószínű, hogy a vírus pár száz év alatt terjedt volna el az Atlanti-óceántól az Indiai-óceánon keresztül a kontinensek déli pereméig. Beatrice H. Hahn, a birmighami Alabama Egyetem virológusa, a SIV felfedezője is alátámasztotta, hogy az előző számítási módszerek mindeddig arra mutattak rá, hogy a vírus néhány száz, esetleg kétezer éves lehet, azonban bebizonyosodott, hogy ez téves elmélet volt.

A víruselőd - amely egy másik, eddig ismeretlen fajból került át a majmokra - lehet, hogy évmilliókon keresztül létezett. Ennek bizonyításaként kimutatták egyes madagaszkári makikban egy - a SIV-hez nagyon hasonló - vírus genomjának maradványait. Madagaszkár - amely ma 250 mérföldre található Afrika délkeleti partjaitól - 160 millió évvel ezelőtt szakadt le a kontinensről. A sziget állatvilágának legismertebb képviselői a már legalább 10 millió éve itt élő lemurok.

A makik ősei feltehetően a víz felszínén lebegő növényzeten érkeztek ide, és már ekkor magukban hordozták, s így a szigetre is bevitték a vírust. Így lehetséges, hogy még messzebbre kell visszatekintenünk az időben a kórokozó pontos korának meghatározásához. Az egész világon halálos veszélyt jelentő HIV azonban újdonság az ember számára. Hiszen - amint arra Dr. Marx rámutatott - az emberek a 20. század előtt nem is találkoztak a kórral, addig, amíg a rabszolga-kereskedelem el nem kezdődött, és Amerikába nem hurcoltak 12 millió afrikait.

Az első HIV-fertőzöttek

A humán immundeficiencia-vírusnak két típusa ismert: a gyakoribb HIV-1, és a - csak Nyugat-Afrikában előforduló - HIV-2. Ez utóbbi a kormos mangábéról került át az emberre, amely egy Nyugat-Afrikában előszeretettel fogyasztott cerkófféle. A HIV-1-nek négy alcsoportja van: az M, N, O és a P. Az első a leggyakrabban előforduló, emellett fertőzött csimpánzokban is jelen van, akárcsak az N és az O. A P azonban kizárólag a gorillákra jellemző, amit az is alátámaszt, hogy egyetlen egyszer fedezték fel emberben, Kamerunban. Itt ugyanis elterjedt, hogy a síkvidéki gorillákat táplálkozási célból vadásszák.

Nagyon valószínű, hogy a történelem folyamán a vadászok kapták el először a kórt, miközben megvágták magukat egy majom elejtése, darabolása közben, s így érintkeztek a fertőzött vérrel. A megbetegedett vadászok nagy eséllyel meghaltak, de előbb továbbadták a vírust a velük közvetlen kapcsolatban állóknak. A legkorábbi emberi HIV-fertőzést egy kinshasai, akkori nevén belga-kongói ember vérében mutatták ki 1959-ben. Az 1800-as évek elején és 1959 között eddig ismeretlen okból már az emberek megfertőződtek a SIV-vel, amely ezután elég széles körben elterjedt ahhoz, hogy modern HIV-1 vírussá fejlődjön.

A HIV útjára indul...

Dr. Marx úgy véli, hogy a döntő esemény az volt, amikor az 1950-es években több millió olcsó, sorozatgyártott fecskendőt szállítottak Afrikába. A kampány eredetileg a framboesia, a szifilisz, a malária, a himlő és a gyermekbénulás felszámolását tűzte ki célul, de egy sokkal súlyosabb kór terjedését indította el. A probléma akkor kezdődött, amikor - gyakran hivatalos jóváhagyással - használt fecskendőket alkalmazták injekciózásra. A népi gyógyítók is átvették, és szereiket ezekkel juttatták a beteg testébe.
Egy ugandai tanulmány szerint az 1960-as években a családok 80 százalékánál találtak fecskendőt.

A vírus korát meghatározó új felfedezéssel azonban nem mindenki ért egyet. Michael Worobey, az Arizona Egyetem virológusa két korai vérmintát hasonlított össze, majd arra a következtetésre jutott, hogy a vírus körülbelül 1910-ben bukkant fel. Ekkor azonban a fecskendők még kézzel készültek, drágák és ritkák voltak, így nem ezek okozhatták a vírus tömeges méretű elterjedését. Ő és Dr. Hahn a baj fő okozóját a gyarmati városok növekedésében látják. 1910 előtt a közép-afrikai városokban ugyanis nem élt több tízezer embernél. Ekkortól kezdve nőtt a városi migráció, gyakoribbakká váltak a szexuális kapcsolatok és elterjedtek a vörös lámpás negyedek.

Forrás: nepszava.hu / The New York Times

Nincsenek megjegyzések: