Azt a csodát nem sikerült még megszokni, hogy vízből és napfényből hogyan képes ezt az anyagi növekedést produkálnia, hiszen egy kis földdarab tartja csupán.
Amit tudtam, de nem sejtettem :) arra hétvégén derült fény. Szombaton Balázzsal és Tomival vakációztunk, amikor a kezemben maradt ismét egy könyv. (Nyugi, vissza fogom adni!) Thom Hartmann: Az ősi napfény utolsó órái c. írása nem csak a fotoszintézis okán izgalmas.
Minden a napfénnyel kezdődik - írja. A Nap energiát sugároz a Földre, hogy aztán ez az energia egyik formából a másikba alakulva belekezdjen az élet, a halál és a megújulás végtelen körforgásába...
Napfényből vagyunk, a szó nagyon is valós értelmében. A Nap, amely hőt, valamint látható és ultraibolya fényt sugároz, majdnem az összes földi élet forrása. Minden élő dolog, ami körülvesz bennünket, azért létezhet, mert valahol egy növény elraktározta a Nap fényét. Az összes állat ezekből a növényekből él, közvetlenül (mint a növényevők) vagy közvetetten (mint a húsevők, akik növényevőket esznek)...
Az óceán alján élő baktériumok és élő szervezetek végső soron napenergiából élnek: a mag vulkanikus hője akkor tárolódott el, amikor egy felrobbant csillag (azaz nap) maganyagából kialakult a Föld...
A napfényben fürdő egyenlítői területek zsúfolva vannak növényi és állati élettel, mígy a viszonylag kevés napot látó sarki régiókban - ahová a Nap sugarai kis szögben érkeznek - jóval kevesebb az élőlény.
A növények módszere a napfény elraktározására igen egyszerű. Atmoszféránk sok millió tonna szenet tartalmaz, többnyire szén-dioxid (CO₂) gáz formájában. A növények "belélegzik" ezt a CO₂-t, és a napfényből nyert energia segítségével egy fotoszintézisnek nevezett kémiai reakciót vezényelnek le leveleikben, ami a szénatomot leválasztja a két oxigénatomról. Ennek eredménye a szabad szén (C) és oxigén (O₂). A szenet ezután szénhidrátok (pl. cellulóz) és egyéb növényi alkotórészek (gyökér, szár, levél, gyümölcs) előállítására használják fel, a feleslegessé vált oxigént pedig "kilélegzik".
Sok ember azt hiszi, hogy a növények földből vannak, mert a talajból nönek ki a szemünk láttára. A fa java részben a levegőt alkotó egyik gázból (CO₂) és vízből (H₂O) áll, anyaga megszilárdult levegő és napfény. A növények levelei a napfény energiáját felhasználva az említett módon cukrokat és más összetett szénhidrátokat állítanak elő. Amikor fát égetünk, a "napenergia" felszabadul a tűz fényének és melegének formájában. A fában lévő szén visszafordítja a fotoszintézist. A kis kupac hamu, ami a végén megmarad, mindaz az ásványi anyag, amit az a hatalmas fa a talajból felvett. Minden egyéb a levegőből származó gáz volt: szén, hidrogén és oxigén.
Az állatok (az embereket is joggal beleértve) a növényekkel ellentétben nem képesek közvetlenül napfényből, vízből és levegőből szöveteket alkotni. Ezért a könnyen hozzáférhető növényi táplálék (és az ezt fogyasztó állatok) mennyisége korlátozta a Földön élő emberi populáció méretét: ami az emberi faj hajnalától (kb. 200.000 évvel ezelőttől) a kb. 40.000 évvel ezelőttig tartó időszakban nem nőtt 5 millió fő fölé.
A növénytermesztés és állattenyésztés elterjedése viszont ezt a rendet gyökresen felforgatta... Az utóbbi 24 órában több mint 800 négyzetkilométernyi esőerdő pusztult el a Földön. 13 millió tonna mérgező vegyület került környezetünkbe. Több mint 45.000 ember halt éhen, ebből 38.000 gyermek. Ezenkívül több mint 130 növény- vagy állatfaj pusztult ki az emberi tevékenység eredményeként. (Legutoljára a dinoszauruszok kihalása idején tűntek el ilyen gyors ütemben fajok.)
Ez mind tegnap óta történt!!!
A globális ökoszisztéma elemzése című ENSZ-tanulmány szerint az elmúlt évszázad során a világ lápjainak, mocsarainak és erdeinek fele eltűnt, a fűvel borított területek 80, az összes szárazföld 40 százalékának talajminősége folyamatosan romlik, ezenkívül az óceánok és a tengerek jelentősebb halászterületeinek 70 százaléka kimerült.
Leggyakrabban úgy éljük le életünket, hogy szinte nem is foglalkozunk mással, mint a napi betevő megkeresésével és a megszokott életformánk fenntartásával. Naponta találkozunk a médiában olyan híradásokkal, amelyek ismeretlen, gyilkos baktérium- és vírustörzsek felbukkanásáról, rákkeltő szennyeződések terjedéséről, táplálékforrásainkat fenyegető veszélyekről tudósítanak. És szinte mindennap hallhatunk a világ egyre mostohábbá váló időjárásáról, emberi életeket kioltó pusztító viharokról, áradásokról. Vannak, akik szerint a gazdaság összeomlása és egy világméretű hanyatlás kezdete már csak néhány nap vagy év kérdése. Olyanokkal is találkozhatunk, akik szerint minden a legnagyobb rendben, köszönik szépen, nincs itt semmi probléma: a világ teljes lakossága elférne egy Florida méretű földdarabon. Szó ami szó, ez az ötlet nem túl népszerű a floridaiak körében. [További dilemma, hogy hányan élnék túl az első fél órát ebben a zsúfolt tömegben... Mennyi gyilkosság, nemi erőszak, stb. történne, amíg élhető távolságra húzódnának egymástól?]
A bajok abban az életmódban gyökereznek, ahogyan az első sumer városállamok meglapítása óta, tehát már hétezer éve élünk. Az ember abból az ennivalóból áll, amit megeszik, és a Nap az összes táplálék egyetlen forrása. Problémáink okozója nem a technológia vagy az étrend, amelyet követünk, és nem is az erőszakot sugárzó média, hanem a kultúránkból, a világszemléletünkból fakadnak. A világ bajaira ajánlott legtöbb orvosság azért nem hatásos, mert ugyanabból a világképből erednek, ami magát a problémát létrehozta. A hulladék újrahasznosítása, sem a születésszabályozás nem fogja megmenteni a világot, és az sem fog globális méretű változást hozni, ha megvédjük a megmaradt kevés esőerdőt. Még ha sikerülne is megvalósítanunk ezeket a jó dolgokat, alapvető problémáink nem tűnnének el, és az elkövetett hibákat elkerülhetetlenül megismételnénk.
Gondolkodásmódunk átalakítása természetes módon vezet majd el bennünekt oda, hogy egy napon belefogunk a népességszám szabályozásába, megkíméljük a természetet, újrateremtjük a közösségi életet és gátat szabunk a pazarló fogyasztásnak.
Ki tud valami mást?
1 megjegyzés:
Az utolsó előtti bekezdés ugye az optimista forgatókönyv? (Optimista abban az értelemben, hogy az emberiség fennmaradását pozitív kimenetelnek tekinti.) Én tudok mást. Az Elvevők addig pusztítják maguk alatt a Föld nevű bolygót, amíg saját magukat is ki nem irtják. Eddigre azonban eltüntettünk több tízezer állat- és növényfajt, megmérgeztük a talajt, a vizeket, a levegőt, kilyukasztottuk az ózonréteget, teleszemeteltünk minden sarkot (még a környező világűrt is, abbiza), telepakoltuk a föld mélyét sugárzó hulladékkal... Szóval nem lesz egyszerű menet az újrakezdés, ha netán a természet úgy döntene, hogy belevág.
Megjegyzés küldése