Göncöl

Esténkét tágra nyitom az ablakot, hadd áradjon be a friss, hűvös levegő. Szinte egyformán újnak tűnik rendre, hogy vannak csillagok, és ezek rég a barátaim:


Egy kicsit a gyerekkoron köszön be, amikor többször néztem az égre, mint a földre. Amikor egy rendezett világ ezerszer áldott helyén gondoltam magam.