Ember - ember tolmács

Igen, ez akarok lenni: ember-tolmács. Ljudmila Ulickaja Daniel Stein, tolmács c. regényét a szociális mediátor képzésen Ricsi adta a kezembe. (Az ajánlott könyvek szinte kivétel nélkül bejönnek nekem.) Már teológus hallgató koromban lelkesített az ökumenizmus gondolata. Apám keleti szertartású, anyám református keresztény. Így lettem én (a ferences szellemnek hála) latin-katolikus pappá. A liturgia iránti csodálat ott bujkált a lelkemben, a bibliás egyszerűség Ferencben volt leginkább tapintható a rendalapítók panteonjában. Kapucinusként a kisebb testvérek családjának egysége volt a legszebb álmom.

Aztán - az ivrit tanulás hét éve alatt különösen - a zsidó gyökereink is rabul ejtették a fantáziámat. Milyen lenne egy hatalmas kiengesztelődés? A képzeletbeli lottó ötös árán egy spirituális központot terveztem. Nagy, közös teret, amelyre egyaránt nyílik a sugár irányban elhelyezett zsinagóga, mecset és keresztény templomok ajtaja. A sok Isten-házából közös beszélgetésre, találkozásra tódulnak ki az emberek, akik itt fizikai szinten is megtapasztalják a testvériséget. Eddig az álom.

Mintha ez a régi ábránd támadna fel halóporából Ulickaját lapozgatva. Itt áll előttem egy se-kint-se-bent ember, aki össze szeretné kötni a rég elvágott szálakat. Aki inkább kérdez, mint biztos válaszokat tálal. Inkább hallgat, mint érveket pufogtat. Inkább teával kínál, mint ideológiával.

Olyan nagyszerű lenne Daniel Steinnek lenni. Tolmácsolni az oroszok és az amerikaiak, szerbek és horvátok, baszkok és spanyolok, írek és angolok között. Szót vinni vakok és látók, siketek és hallók, zsidók, cigányok, magyarok és szlovákok el- vagy félre-beszédébe. És meghonosítani a magyar-magyar nyelvet. Lehetővé tenni a családtagok egymásra találását. Mikor valaki felpattan a közös vacsorától, előtte már egy ideje nem érti, vagy nem hallja tisztán a többieket. Mediátornak lenni annyit tesz, mint visszavezetni őt a közös tűz körébe, ahol együtt melegedünk, száríthatjuk viharverte felsőruháinkat.

Ember-ember tolmácsságra vágyom. Szeretnék békét teremteni és teremni; a lehetetlenség oázisát őrizni a homoktengerek határán. Talán egy tanya jól jönne ehhez, ott morzsa kutyámnak is jutna hely és idő. Egy napon hirtelen eltűnök innen, ahogy jöttem.