Fogat fogért?

Az erőszakmentesség gyakorlása a jézusi tanítás morális imperatívuszai közé tartozik. A jusztícia gyakran szemben áll a dikaiosüné-vel (igaz-volttal). A jusztícia jogi fogalom, és magában foglalja azt a lehetőséget, hogy valakit elítéljenek vagy megbüntessenek. Az ellenségszeretet parancsában (Lk 6,27.29.37) Jézus a szeretet mellett és az igazságos megoldás ellen dönt. A szeretet nem teszi lehetővé, hogy rákényszerítsünk másra valamit, akár morálisan jót is. Többet tehet az egyenlőség megteremtésénél, mégpedig nem azáltal, hogy a kiváltságokat elítéli vagy erőszakkal megszünteti, hanem hogy önként többet ad a másiknak, mint amennyire jogilag köteles. A jogi erőszak-alkalmazást is elveti, és nem a "lex naturalis"-ra, hanem a "lex evangelica"-ra szólít föl.

Pozitív módon a juhokat állítja példaképül a tanítványai elé, akiket a farkasok közé küld; viselkedjenek úgy, mint a juhok: legyenek erőszakmentesek, béketeremtők. Jézus tanítványai csak akkor tudják áttörni az erőszak ördögi körét, ha készek arra, hogy meghaljanak a gonoszokért, ha "egyszerűen" kilépnek a mindig legitimizálható erőszak köréből.

Az erőszakmentesség a politika világára is kiterjed. Jóllehet Jézus csaknem mindig elkerülte, hogy mondjon valamit népe politikai problémáiról, egyfelől mégiscsak felszólították, hogy feleljen meg az adókötelesség kényes kérdésére, másfelől gyakran üldözték a politikai erők, és ezért ki kellett használnia a politikai meghatározottságú határzónákat, nehogy időnek előtte üldözői kezébe essen. Az "Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené" igével apolitikus választ adott. Azonban nem tanúsított passzív ellenállást, mint a farizeusok vagy Gandhi. Ez a magatartás legfeljebb pre-politikus lehet, mivel erőszakmentesen akar hatalomra jutni, a despotikus hatalmat erőszakmentességgel próbálja meghódítani. Jézus semmiféle hatalmat nem akart meghódítani, és semmilyen "e világi" hatalmat nem akart gyakorolni. Isten népe lojális a császár iránt. Ő azonban alattvalóként semmilyen totális hatalmat nem ismer el, mivel a császárt nem illeti meg minden.

Ezt az erőszakmentes alapmagatartást Jézus prófétai álmokkal is kifejezte, és remélte, országa azáltal jön létre, hogy mindazok, akik vonakodnak életüket erőszakkal megvédeni, béketeremtő szeretetükkel meg tudják győzni az erőszakosakat. Ez szemben áll Konstantin és Marx "jövendöléseivel", s ugyanúgy a neokonstantini reménnyel is, amely úgy véli, az atomfenyegetéssel ki lehet küszöbölni a világból az erőszakot.

Máté-Tóth András: Bulányi György teológiája (Erőszakmentesség és üldözöttség); A mű eredeti címe és a fordítás alapja: András Máté-Tóth: Bulányi und die Bokor-Bewegung Eine pastoraltheologische Würdigung, Wien 1996, 198–322 o.; fordította: Gromon András