Akár mese is lehetne, mégsem az. Mindkét eset a budapesti metró lépcsőin történt, kb. 15 év korkülönbséggel.
Első ízben egy nyugdíjas házaspár indul felfelé a Moszkva tér mozgólépcsőjén. A bácsi először csak ingadozott, majd egyre ijesztőbben, szinte filmbe illő valószínűtlenséggel hátra felé lépdelt, a kezében lévő bőröndött elejtette, annak minden titka szanaszét gurult, darálódott a lépcsőfokok között. Kétségbeesett arccal, tehetetlenül adta meg magát, ötször-hatszor bukfencezett a törmelék fölött, mire valaki megállította a vas-szörnyeteget. Most éppen nem lettem libabőrös ettől a történettől.
Tegnap viszont csodát láttam. Harmincas éveiben járó hölgy a gurulós bőröndjével "veszett össze" a Népligetnél. Az makacs módon (mint rakoncátlan gyerek) visszakívánkozott az aluljáróba, így gazdája mosollyal az arcán engedett neki. Néhány tétova ide-oda csapódás után a garvitáció rajta is elvégezte munkáját. Ekkor a nő már fennhangon kacarászott. Egy másik bőrönd felett, egy másik lécsőn.
Ugyanebben a városban, ugyanebben az országban, ugyanezen a bolygón.
De jó, hogy sokféle csomagunk van!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése