Erény-e az engedelmesség?

Az engedelmességre-alárendelődésre az Újszövetségnek hat szava van... Az akoué (hallgatok) ige segítségével fejezte ki Jézus ezeket a vonatkozásokat. Az említett hat szóból három ennek az akoué tőnek az »alá« jelentésű igekötővel (hüpo-) ellátott származékszava. A másik háromból kettő ugyanezen igekötővel ellátott származékszava a tasso (rendelkezem) igének. A hatodik kifejezés a peitho (bízom) és az archeo (uralkodom) igének az összetétele. (Bulányi György)

Az alábbi felsorolásban az Evangéliumok beszámolói jelzi a négy evangélium nem Jézus ajkán felhangzó anyagát. A Páli hagyomány az ún. corpus paulinum 13 levelét, az Újszövetség többi része pedig a fennmaradó 10 könyvet takarja.

Jézusnak tulajdonított:
Akouó (hallgatok) kb. 120-szor,
Hüpakouó (engedelmeskedem) 1-szer,
Hüpakoé (engedelmesség) nem fordul elő,
Hüpékoos (engedelmes) nem fordul elő,
Peitharchó (engedelmeskedem) nem fordul elő,
Hüpotassó (alárendelek) 1-szer,
Hüpotagé (alárendelődés) nem fordul elő.

Evangéliumok beszámolói:
Akouó (hallgatok) 230-szor,
Hüpakouó (engedelmeskedem) 4-szer,
Hüpakoé (engedelmesség) nem fordul elő,
Hüpékoos (engedelmes) nem fordul elő,
Peitharchó (engedelmeskedem) nem fordul elő,
Hüpotassó (alárendelek) 2-szer,
Hüpotagé (alárendelődés) nem fordul elő.

Páli hagyomány:
Akouó (hallgatok) 34-szer,
Hüpakouó (engedelmeskedem) 11-szer,
Hüpakoé (engedelmesség) 11-szer,
Hüpékoos (engedelmes) 2-szer,
Peitharchó (engedelmeskedem) 1-szer,
Hüpotassó (alárendelek) 23-szor,
Hüpotagé (alárendelődés) 4-szer fordul elő.

Újszövetség többi része:
Akouó (hallgatok) 163-szor,
Hüpakouó (engedelmeskedem) 5-ször,
Hüpakoé (engedelmesség) 4-szer,
Hüpékoos (engedelmes) 1-szer,
Peitharchó (engedelmeskedem) 3-szor,
Hüpotassó (alárendelek) 12-szer,
Hüpotagé (alárendelődés) nem fordul elő.

Az adatok módfelett elgondolkodtatóak. Az engedelmeskedés hat kifejezésével 85 ízben találkozunk. Az előfordulások döntő többsége Pálra esik, Jézusnál csaknem teljesen hiányzik ez a fogalom… Szókincsünket Jézus ajkán tehát mindössze két ízben találjuk. Az eperfa engedelmeskedik a tanítványoknak, ha van hitük (Lk 17,6). Továbbá a tanítványoknak, akik Jézustól kapott hatalommal meggyógyítják a betegeket, ily módon alá vannak rendelve a gonoszlelkek (Lk 10,20). Tény, hogy Jézus nem használta e kifejezéseket ember és ember, ember és Isten vonatkozásában…

Isten az embert nem engedelmeskedésre teremtette meg. Ő maga nem kíván tőlünk engedelmességet, hanem rá hallgatást és belülről azonosulást vele. Isten nem kívánja tőlünk annak megtételét, amit nem látunk helyesnek. Ezért az élet szolgálatában – kizárhatjuk közösségeinkből az uralkodás, a parancsolgatás, a másokat magunknak alárendelés, az engedelmeskedtetés minden fajtáját – Jézus szavaira emlékezve: "Ti mindnyájan testvérek vagytok" (Mt 23,8).

Az érett emberi magatartást nem a valakitől való félelem határozza meg, hanem az önmagával harmóniában maradni akarás meggyőződése. Ha hisz Istenben, akkor lelkiismeretében Isten gondolatait, vele szemben tanúsított elvárásait ismeri fel. Ha hallgat Istenre (ráhallgatás, akoé), akkor harmóniában marad vele és önmagával. Ha nem hallgat Istenre (szív megkeményítése, sklérokardia), meghasonlik Istennel és önmagával. Engedelmességről illetve engedetlenségről nem beszélhetünk, mert ezeknek az alanya csak olyan személy lehet, aki olyan valakinek veti alá akaratát, aki rajta kívül van. Isten viszont Lelke által jelen van bennünk.

A kölcsönös szeretet következtében embertársaink sem csupán rajtunk kívül léteznek. Aki engem szeret, nem mondhatja nekem: "Engedelmeskedj!", mert bennem van, belülről érvel. Csak a szeretet világán kívül jelentkezik az engedelmességet elváró magatartás. Ha a társam igényét bensőleg helyesem, akkor hallgatok rá, ha nem vagyok képes azzal azonosulni, akkor engedetlenné válok vele szemben (vö. polgári engedetlenség, civil disobedience).

Ha a lelkiismeretem szava nem tiltakozik elvárásával szemben, bár mást tartok helyesnek, praktikusan alkalmazkodom elvárásaihoz. Ha el akarom kerülni az alkalmazkodást, akkor munkahelyet, illetve állampolgárságot cserélek. Ha a másik ember az akaratát fegyverrel akarja rámkényszeríteni, akkor – a teljes tehetetlenségem esetén túl – valójában három válasz-magatartás lehetséges.

Engedetlenség: védekezem, fellázadok. Engedelmesség: elviselem, eltűröm. A harmadik a jézusi út: nem engedelmeskedem, amennyiben eszmeileg védekezem (érvelés), bár fizikailag eltűröm az erőszakot. "Ne szálljatok szembe a gonosszal" (Mt 5,39).

Az erőszakmentességnek a rosszat jóval legyőzni akaró magatartása közösséget (koinonia) teremt, mely a jézusi "ország" (basileia) szinonimája. A közösség célja az egész emberiség maradéktalan egyesítése Istenben, ami maga a szeretet, ezért per definitionem a "Kiváltságokat Nem Ismerő".

Dosztojevszkij szerint "soha, sehol nem volt semmi elviselhetetlenebb az emberi közösség számára, mint a szabadság." Hans Küng gondolatkísérlete, hogy vajon nem kapná-e Jézus valóban ugyanazt a választ – amennyiben megjelenne a Szent Péter bazilikában a pápa által pontifikált misén –, mint amit az őt letartóztató főinkvizítor szájába adott az orosz író: "Miért jöttél hát, hogy zavarj bennünket? Kijavítottuk, amit okoztál, s a csodára, a titokra és a tekintélyre építettük. Az emberek pedig örültek, hogy ismét nyájként vezetjük őket, s végre megszabadítjuk szívüket ettől a rettenetes ajándéktól, amely oly sok kínlódást okozott nekik."