Lóci és a szakadék

"Apu!..." Igazán csoda volt, de
még elkaptam a gyereket.
"Látod?!..." mutattam le a mélybe.
Hallgattunk. Lóci reszketett.

Reszketett és csak nagysokára
mondta: "Rémes, hogy az ilyen
életveszélyektől az ember
nem szabadul, csak..." s hirtelen

elakadt. "Csak, ha..." szava ismét
fátyolos lett és remegő.
"Csak ha szót fogad!" mondtam én. És:
"Csak ha már meghalt!" mondta ő.

(Szabó Lőrinc)