Nyugodtan állíthatjuk, hogy mindez nemrégiben történt, ha belegondolunk abba, hogy a közelmúltban az etiópiai Gona folyó vidékén talált, kézzel készített kőszerszámokat 2,5-2,6 millió (!) évesre datálják. Tudván, hogy a szerszámkészítés ismerete ilyen hosszú ideig az emberiség birtokában volt, fel kell tennünk a kérdést: legalább 100 000 generációnyi stagnáló technológiai tudás után mitől lettek ezekből a "tudatlan ősemberekből" ilyen hirtelen értelmes, társasági életet élő lények, akik létrehozták a világ legnagyszerűbb civilizációit?
Roger Lewin a New Scientist magazinban a következőket írta, kiemelve a helyzet furcsa jellegét:
A mezőgazdaság felfedezése és elterjedése központi szerepet játszik az emberiség történetében. Több mint 100 000 éven át az emberek úgy tartották fent magukat, hogy meglehetősen eltérő környezetekben gyűjtögették az élelmet. Azután egy őstörténeti szempontból röpkének számító pillanatban, mely nagyjából 10 000 évvel ezelőttre tehető, az emberek nekiláttak állatokat és növényeket háziasítani az ó- és újvilág féltucatnyi "származási központjában".
Nyilvánvaló, hogy valami nagyon nincs rendjén...
Alexander Marshack egyike azon kutatóknak, akik az ember bámulatosan késői és egyenetlen fejlődésére koncentrálnak. Tudományos íróként akkor keltette fel az érdeklődését a civilizáció eredetének kérdése, amikor a NASA felkérésére levállalta az emberiség fejlődésének az 1969-es holdraszállásban kicsúcsosodó történelmi áttekintése megírását. Az ezt követő 30 év során az őstörténet és a tudományos leletek eredetének szakértőjévé vált. 1972-ben így írt:
Miközben a kialalkult civilizációk eredetéről szóló történelmi feljegyzések után kutattam, zavarba hozott a "hirtelenek" sora. A tudomány... hirtelen kialakult a görögöknél... a matematika és a csillagászat hirtelen megjelent a mezopotámiaiak, az egyiptomiak, az ókori kínaiak és valamivel később az amerikaiak körében. Maga a civilizáció is hirtelen tűnt fel a sumerok ékírásával és az egyiptomiak hieroglifáival; a földművelés... mintegy tízezer évvel ezelőtt, hirtelen, rövid idő alatt alakult ki... a művészet alapjai hirtelen, minetegy harminc-negyvenezer évvel ezelőtt, a jégkorszak során teremtődtek meg, láthatólag akkor, amikor a modern ember besétált Európába, és átvette a Neander-völgyiek helyét.
A legnagyobb problémát az a látszólagos technológiai robbanás jelenti, mely úgy tűnik, nem egészen 10 000 éve váratlanul következett be.
Hogy lehetséges az, hogy a világ legtávolabbi részein élő, egymással kapcsolatban nem álló népek hirtelen, egy időben rájönnek a földművelés fontosságára, és városokat kezdenek építeni?
Honnan vették tudományaik és társadalmi rendjük "modelljét"?
Ezeket a kellemetlen kérdéseket sok kutató igyekszik gondosan megkerülni, mivel mindössze három válasz adható rájuk, melyek mindegyike egyformán kellemetlen:
1. Külső hatások. Földönkívüliek érkeztek bolygónkra, és megtanították ősapáinknak a földművelés és a tudomány csodáit.
2. Véletlen események sorozata. Mindössze véletlen egybeesés, hogy az emberiség a Föld minden részén ugyanakkor jutott el a fejlettségnek ugyanarra a fokára.
3. Korábban is létezett e tudás. Ezek az ismeretek már korábban, sokkal hosszabb idő alatt, természetes módon kifejlődtek, de az ezt alátámasztó régészeti bizonyítékok hiányoznak...
(Christopher Knight és Robert Lomas: A múlt üzenete; Gold Book Kft. kiadása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése