Douglas Adams: Galaxis útikalauz stoposoknak című sci-fi paródia regényfolyamában hozza ki ezt a meglepő eredményt a világ legnagyobb teljesítményű számítógépe.
27. fejezet
Hosszú-hosszú ideig senki se szólt. Szeme sarkából Foochg láthatta a várakozástól feszült arcok tengerét odakünn a téren.
- Minket most meglincselnek, ugye? - suttogta.
- Nehéz hivatal - jegyezte meg Bölcs Elme szelíden.
- Negyvenkettő! - ordította Loonkawl. - Ez minden, amit hét és fél millió év alatt kiagyaltál?
- Viszont gondosan ellenőriztem - mondta a computer - és egész egyértelműen ez a válasz: Hogy őszinte legyek, a probléma szerintem abban rejlik, hogy magatok sem tudjátok, mi a kérdés.
- Hiszen ez volt a Nagy Kérdés! A Legvégső Kérdés! Az Élet, a Mindenség meg Minden! - bömbölte Loonkawl.
- Helyes - mondta Bölcs Elme, és hangján érződött hogy készségesen elviseli a hülyéket is -, de mit jelent igazából?
Bárgyú döbbenet ömlött el lassan a két arcon, ahogy előbb a computerre bámultak, aztán egymásra.
- Tudod, izé... hát a Minden... az Minden... - próbálkozott Fooch bátortalanul.
- Hát ez az - mondta Bölcs Elme. - Mihelyst tudjátok, hogy mi a kérdés, érteni fogjátok a választ is...
2 megjegyzés:
Miért is ne lehetne akár 42?
Neked különösen passzol ez a válasz!:)
Az életnek, úgy általában véve, nincsen értelme. Csak az életünknek van. Az, amit mi adunk neki. Szerintem.
Köszi a linket!
üdvözöllek: Ria
Köszi Ria!
Bele se gondoltam igazán, hogy a 42 én is vagyok. Jó, hogy megírtad.
Megjegyzés küldése