Megvan! Reggel olyan szépen gurult ki a drótszamaram a lépcsőházból, hogy megesett a szívem a névtelenségén. Mától Balambér a becsületes neve, bűnözői pedig nem lesz neki.
Abban is gyakorlottak vagyunk már, hogy a Rózsa utcát átszövő sok jelzőlámpánál hogyan álljunk meg, az autósoktól elég távol. Az utca végén a Chinoin kéménye magasodik elém. Ha végére érünk az olajunknak, akkor nem csak a szemafor szemei sötétülnek el, hanem a gyárkémények is munkanélkülivé, hajléktalanná válnak. Fogunk-e még akkor biciklizni? A kerekeim gumiból vannak... De milyen gyártósorok tudnák pótolni őket? Be vagyunk zárva, azt hiszem.
A nap pozitív mérlege: végre láttam eredetiben a ligeti ügyvéd ("FUIT") síremlékét. Anyada és Vili kicsit késtek, ezért szinte mellette ültem le a padra. És kaptam egy jó tippet, hogy útközben hol tudok utcára néző péktől friss kiflit-zsömlét-akármilyenpéksüteményt venni. Egy kifli például csak 20 Ft. Tudtátok?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése