2010. augusztus 16., hétfő
Liberté
Összesűrűsödtek a napok, a percek. Afelé löknek, hogy küzdjem le zsigeri félelmeimet, és vállaljam az utam. Jó tudni, hogy van, akinek egy szavába kerülne megállítani, itthon tartani. Ettől kegyetlen az előttem álló négy éjszaka. Ha holnap felébredek, már csak három marad, és Norbit is megragasztják szerdára. Csak összeérik az idei lelkigyakorlatom.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Kedves Brúnó!
Örömmel olvastam, hogy újra útra kelsz. Én tavaly augusztus 20-án indultam. Jó nap az az elinduláshoz. Az útra nagyon sokat gondolok, és még többet fogok 20-án, meg utána. De így, hogy te úton leszel, még többet fogok gondolni mind a 20-ára, mind az utána következő napokra. Mit is kívánhatnék? Nincsenek igazán szavaim. Nem azt kvánom, hogy: 'A legjobbakat', inkább azt: 'A legfontosabbakat!' Gondolatban egy kicsit ott gyalogolok majd melletted én is, és nagyon várom az élményeid lenyomatát. Ugye, viszed a Csillának elnevezett kagylódat? ;) Ha pedig hazajöttél, nincs kecmec, kikölcsönözlek az Élő Könyvtárból végre!!! Buen Camino neked! Ultreya e suseia! Szeretettel: Csilla con mochila
Drága Csilla! A San Bolban történt beszélgetésünk olyan elevenen él bennem, mint a mai nap. Hálás vagyok, hogy a soraid megfényesítették a lelkem. Most már te is benne vagy a mochilámban. Szerinted felengednek még a gépre? ;)
Csilla concha már az USA-ban lakik, fantasztikus kezekben.
Megjegyzés küldése