2010. augusztus 4., szerda

Te szülj nekem rendet!



Coro del Nabucco

Va', pensiero, sull'ali dorate.
Va', ti posa sui clivi, sui coll,
ove olezzano tepide e molli
l'aure dolci del suolo natal!

Del Giordano le rive saluta,
di Sionne le torri atterrate.
O mia Patria, si bella e perduta!
O membranza si cara e fatal!

Arpa d'or dei fatidici vati,
perché muta dal salice pendi?
Le memorie del petto riaccendi,
ci favella del tempo che fu!

O simile di Solima ai fati,
traggi un suono di crudo lamento;
o t'ispiri il Signore un concento
che ne infonda al patire virtú
che ne infonda al patire virtú
al patire virtú!



A Szabadság-kórus

Messze szállj el - arany szárnyra kelve,
Messzi tájakra - gondolat - repülj el;
Régen látott hazámba kerülj el,
Híven vár rád az otthoni táj!

Üdvözöld várunk száz ősi tornyát,
Nézz le vágyón az egykor virágzó völgybe
Szép hazámba repítsen a honvágy,
Ó, az emlék - hogy kínoz, hogy fáj!

Bölcsek lantja a fűzfának ágán,
Ó, miért lett oly néma a húrja?
Égi hangja ma áradjon újra,
Mondja el, hogy milyen szép volt a múlt!

Keljen életre mindenki száján,
Szörnyű gyászunkat sírja az ég;
Zengje-zúgja a sorsát a népnek,
Tán a szívünkbe új lángot gyújt!
Fényes, új lángot gyújt!

Nincsenek megjegyzések: