Amikor felnőnek, nagyon szeretnének egészséges kapcsolatokat kialakítani, de ez különösen nehéz számukra. Az első és legnyilvánvalóbb ok az, hogy nincsen mintájuk egy bensőséges kapcsolathoz. Az egyetlen modell számukra a szüleik példája, és ez a minta nem volt követendő. Magukban hordozzák a "Gyere ide, menj el!" élményt - a szerető szülő-gyermek kapcsolat hiányát. Az egyik nap úgy látják, hogy szeretik őket, a másik nap pedig úgy, hogy visszautasítják. Ez a közelítés-távolodás terrorja mindent ellep.
Az elhagyatottságtól való félelem az a szörnyű rettegés, amellyel felnőnek. Ha ez a félelem nem is megsemmisítő, mégis bizonyosan jelen van. Ha nem ismerjük, hogy milyen egy tartós, napról-napra épülő, bensőséges kapcsolat egy másik emberrel, akkor ez nagyon fájdalmassá és komplikálttá teszi számunkra egy ilyen viszony kialakítását. Múltbeli élményei miatt felnőtt korában ugyanazt a konfliktust éli át:
Mindenkivel szemben elutasító vagyok, aki hajlandó engem szeretni. Úgy érzem, hogy csak úgy fogok valaha is beleszeretni valakibe, ha tökéletes; és ahogy belép az ajtón, az máris egy automatikus, pillanatok alatt megszülető, tőkéletes kapcsolat lesz. Másként nem akarom a szerelmet. Megtetszik valaki, megyek utána, és abban a pillanatban, amikor érdeklődni kezd irántam, már nem akarom többé az egészet. Egyszerűen minden megsemmisül. Nem vagyok biztos abban, hogy félek-e valakit szeretni, vagy attól félek, hogy engem szeretnek. Az egyetlen dolog, ami eszembe jut, hogy félek. Nem mindig ismerem fel az igazi szerelmet, vagy ha az a szerelem igazi, valahogy elveszik tőlem.
Tehát az elhagyástól való félelem a kapcsolatok kialakításának útjába áll. Valamennyi kapcsolathoz kölcsönös figyelem és problémamegoldás szükséges. Rendszerint adódik valami vita vagy harag, amit a pároknak fel kell oldaniuk.
Mindent olyan komolyan veszek a párkapcsolataimban. Ha úgy érzem, hogy nem
bánnak velem rendesen, dühös leszek, és pánikba esem. Feszült leszek, mondok
valamit, és dühösen reagálok; közben tudom, hogy emiatt nem akarnak majd velem
maradni. Valamiért nem érdemes velem lenni. Én mindig rendesnek látom őket. Úgy
érzem, mintha csak nekem kellene tennem valamit azért, hogy velem maradjanak.
Olyan "Ne hagyj el!" íze lesz a viszonyaimnak.
Az elhagyástól való félelem eredményeként nem vagy biztos magadban. Nem érzed jól magad a bőrödben, és nem hiszed, hogy szeretetreméltó vagy. Ezért keresed másokban, hogy mi az, amit nem tudsz magadnak megadni ahhoz, hogy jól érezd magad. Madarat lehet veled fogatni, ha valaki más azt mondja neked, hogy jó vagy. Fölösleges mondani, hogy óriási hatalmat adsz ki a kezedből: megadod a másiknak azt a lehetőséget, hogy felemeljen vagy letaszítson. Csodálatosan érzed magad, ha jól bánnak veled, és azt mondják, hogy nagyszerű vagy; de amikor nem, akkor elveszted a bizalmad az életben.
Az elhagyatottság, vagy visszautasítás mindent elárasztó félelme megakadályozza a könnyedséget egy kapcsolat kialakításánál. A sietség érzésével párosulva - "Csak ez az idő áll rendelkezésemre; ha most nem teszem, soha nem fog megtörténni" - nyomást gyakorolnak a kapcsolatra. Ez sokkal nehezebbé teszi a szokásosan lassú fejlődést, hogy két ember mélyen megismerhesse egymást, és hogy kikutassa egymás érzéseit és viselkedését a legkülönfélébb területeken. A sürgetettség érzése a másik emberben a megfojtás képzetét kelti, bár ez nem szándékos.
A bizonytalanság, a bizalommal kapcsolatos nehézségek, és az olyan kérdések, mint hogy valakit meg fogsz-e bántani, nem kizártak az alkoholbetegek felnőtt gyermekeinél. A legtöbb ember ilyen gondokkal küszködik, kevesen kezdenek bele úgy egy kapcsolatba, hogy teljesen biztosak abban, hogy az elképzeléseik szerint fog alakulni. Reménykedve, és egyben félelmekkel indul el mindenki. Tehát amiért aggódsz, egyáltalán nem egyedülálló. Egyszerűen a súlyossága más nálad.
7.B) Lélektől lélekig
Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik! (Tóth Árpád: Lélektől lélekig)
Az alkoholbetegek felnőtt gyermekei nem tudják, hogyan tegyenek szert egy bensőséges kapcsolatra. A bizalmas viszonytól való félelem, bárki közeledbe engedése szorongással tölt el. Ennek a félelemnek egy része magától az ismeretlentől való félelem. Kiegyensúlyozott kapcsolat nem alakul ki egyik pillanatról a másikra. Sok összetevője van, amelyeket mind meg kell osztani egymással. A bensőségesség szintjét az osztozás, a közösség szintje határozza meg: mennyit hajlandóak adni egymásnak a felek. Sok hallgatólagos szerződés is van, de neked találnod kell valamilyen formát az ellenőrzésre.
Egy kapcsolatnak több fontos alkotóeleme van. Ezek érvényesek akkor is, ha a másik ember éppen a kedves, a szülő, a gyerek, a házastárs, a munkaadó vagy a kolléga. A forma, vagy a szint változhat a közelség természetétől függően. A következő listával nem lehet sorrendet vagy fontosságot meghatározni. Azt szükséges szem előtt tartani, hogy minden lényeges összetevő jelen legyen, és a kölcsönösség jellemezze a kapcsolatot. Ha a felsosorltak közül bármelyik is hiányzik, azzal a személlyel kapcsolatban érdemes újragondolnod a viszonyod.
(A bensőségességet az határozza meg, hogy a partnerek milyen szintig hajlandók a felsorolt kritériumok szerint együttműködni. Bizonyos kapcsolatokban egyik fontosabb és odaillőbb, mint másokban.)
SEBEZHETŐSÉG - Milyen szintig vagyok hajlandó csökkenteni a korlátaimat? Milyen szintig engedem, hogy valaki befolyásolja az érzéseimet?
MEGÉRTÉS - Jól értem a másikat? Megértem, hogy mire céloz azzal, amit mond, vagy amit tesz?
EMPÁTIA - Milyen szintig vagyok képes azt érezni, amit ő érez?
RÉSZVÉT - Őszintén törődöm azzal, ami a másik embernek gondot okoz?
TISZTELET - Úgy bánok a másikkal, mintha értékes lenne?
BIZALOM - Milyen mértékben és milyen szinten vagyok hajlandó engedni neki, hogy megismerje azt az oldalamat, amelyet nem akarok mindenkinek megmutatni?
ELFOGADÁS - Jó vagyok olyannak, amilyen vagyok? És a partnerem?
ŐSZINTESÉG - Igazságra épült ez a kapcsolat, vagy vannak benne játszmák is?
KOMMUNIKÁCIÓ - Képesek vagyunk nyiltan beszélni a kapcsolatban felmerülő fontos kérdésekről? Tudjuk, hogy hogyan lehet megértetni magunkat, hogy a megosztás révén fejlődjön a viszonyunk?
ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG - Milyen mértékben kedveljük, és nem kedveljük ugyanazokat a dolgokat? Milyen mértékben számít az, ha bizonyos hozzáállásokban és meggyőződésekben különbözünk egymástól?
SZEMÉLYES SÉRTETLENSÉG - Milyen szintig vagyok képes megőrizni önmagamat, és ugyanakkor adni is a társamnak?
FIGYELMESSÉG - Tekintettel vagyok a másik és a saját igényeimre?
Reálisan szemlélem-e magamat és a másikat? Olyannak, amilyen ő valójában? Az a kapcsolat, amelyik fantáziákra alapul, nem tartható fenn hosszú távon. Az alkoholbetegek felnőtt gyerekei félnek attól, hogy elhagyják őket. Amikor felmerül egy probléma, pánikba esnek, és így csak nagyritkán mernek beszélni róla. Romboló hatású lehet, ha görcsös maradsz és a partnered olyan személy, akinek a kapcsolaton belül nagyobb szabadságra van szüksége.
Egy egészségesen fejlődő kapcsolatban megvitatják a reakciókat. Ezekről a kérdésekről még idő előtt beszélni szükséges, hogy amikor majd felmerülnek, minden ráaggatott körítés nélkül látsszék a valódi probléma maga. Két ember között felmerülő nehézség valójában a résztvevők saját magukkal való kapcsolatából ered. Bár gyakran úgy álcázhatják magukat, mint a viszonyban születő gondok, így rejtekben maradva könnyen rongálhatják is azt.
Amikor a párok bensőséges kapcsolatot kezdenek kialakítani egymással, annak már az elején saját lendülete van. Kezdik élvezni, hogy önmagukat és egymást benső világuk szerint is felfedezik. Így nem csak az összekapcsolódás mellett kötelezik el magukat, hanem önmaguk iránt is, és ez az idő múlásával egyre különlegesebb lesz. (Amint a személyiséged fejlődésnek indul, és különböző szinteken vagy képes kapcsolatokat teremteni, szexuálisan is egyre kielégítőbben tudsz majd érintkezni. A testi kapcsolat csak egy része a viszonynak, ami a helyére illeszkedik, mint a mozaik darabja.)
Úgy tudhatod meg, hogy ki vagy, ha megismered a benső szükségleteidet: mi az, ami igazán jó neked. Ekkor fogod jól érezni magad a bőrödben, és tudsz majd az igényeid szerint élni. Teljes, egészséges, szabad életet másokkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése