Holnap megtérek...

2.A) Az alkoholbetegek felnőtt gyermekei nehezen visznek véghez egy tervet elejétől a végéig

Sokan így gondolkodnak magukról: "Én vagyok a világ legnagyobb halogatója". Egyszerűen nem tudok tervezni. Olyan nehéz elhanyagolnom bármit is, ugyanakkor nagyon be szeretném fejezni...

Ezek az emberek korántsem a szokványos módon halogatók. A tipikus alkoholista otthonban rengeteg ígéret hangzik el: a nagyszerű állás éppen küszöbön áll, a nagy üzletet most fogják megkötni. A házimunkát percek alatt el lehet végezni... De ez az "ez", vagy "az" rendre nem történik meg. Az alkoholbeteg még azért is elismerést vár, hogy egyáltalán ez az ötlete támadt, és hogy majd szándékában áll ezt vagy azt valóra váltani. Ebben a környezetben nőttél fel.

Sok hasonló ötlet várta a megvalósítást, melyek nem történtek meg később, vagy ha igen, akkor olyan sok idő telt el addig, hogy a végén már el is felejtetted az eredeti ötletet. Ki vette a fáradtságot, hogy leüljön veled, amikor neked volt egy ötleted, és azt mondta: "Ez aztán remek gondolat. Hogyan akarod megvalósítani? Mennyi időt fog igénybe venni? Milyen lépéseket kell megtenni érte?" Valószínűleg senki.

Egy jól működő családban a gyermek előtt van egy ilyen fajta viselkedési és hozzáállási modell. A gyermek megfigyeli a folyamatokat, és még kérdéseket is feltehet közben. Mivel a te tapasztalataid gyökeresen mások voltak, nem lep meg, hogy nehézségekkel küszködsz, amikor elejétől a végéig el kell végezned egy feladatot.

2.B) Holnap megtérek, és új életet kezdek... Nem! Még ma, lépésenként...

Akik végigvisznek egy ügyet, rendelkeznek egy ún. "játéktervvel". Talán már automatikusnak tűnő szintre fejlesztették magukban. Pedig valójában egy folyamatról van szó. Kezdetben tökéletesen tudatában kell lenned annak, milyen a folyamat, hogy követni tudd, és ne akadj el közben; ne kezdj ítéleteket mondani magad felett. Amikor megszületik az ötlet a fejedben, vess rá egy pillantást. Kivitelezhető?

Ezután készíts egy lépésről-lépésre kidolgozott munkabeosztást, azért, hogy elérhesd a célodat. Szabj minden lépésnek határidőt. Meddig tart az egész folyamat? A részletekre külön mennyit kell majd fordítanod? Miután megszületett benned ez az elhatározás, a következő lépés, hogy megtervezd, hogyan tudod majd betartani a határidőket.

Közben vess egy pillantást a munkastílusodra is! Milyen diák voltál az iskolában? Aki úgy teljesített a legjobban, ha minden nap egy keveset végzett el, vagy olyan, aki inkább az utolsó pillanatra hagyatkozott? Ha a kép nem áll össze, és a cél nem tűnik kivitelezhetőnek, akkor gondold át újra az ötleted. Talán nem igazán megvalósítható. Ha nem reális, ne habozz átalakítani. Talán többet vállaltál el, mint amennyit az adott idő alatt képes vagy elvégezni. Vagy más módon bölcsebb megközelítened ugyanazt a feladatot. Szabadon szervezd át a határidőket. Amennyiben jó az ötlet, csak nem hagytál elég időt a befejezéshez, ne restelld minden stádiumnál újragondolni és újraértékelni az egészet! Nézd meg, hogy vannak-e olyan változtatások közben, amelyek majd számíthatnak. Nem szükséges megakadnod az úton csak azért, mert még nem találtad ki, hogy hogyan fogod a terved befejezni. (Az alkoholbeteg szülő felnőtt gyermeke igazán jól ért a krízishelyzetekhez. Múltjának ezt az oldalát saját hasznára fordíthatja.)

Az itt felvázolt lépések általában vonatkoznak arra, amit valaki el akar érni. Az a csodálatos ötlet, amely az agyadban megszületett, vagy lehetséges, vagy nem. De nem a szerencse segít a megvalósításban, hanem gondos tervezés eredményezi. Amint egyre több tapasztalatot szerzel majd ezen a téren, elkezded ösztönösen használni, mint képességet. Talán nem azért vannak nehézségeid, mert halogatsz, hanem azért, mert egyszerűen nem tudtál az egészhez tartozó részfolyamatokról.