2010. július 25., vasárnap

Nincs út a békéhez - hatodik hét

Egyetlen út sem létezik a békéhez, mert a béke az Út! (Mahatma Gandhi)


Aki a csöndbe jut, egyre inkább magához jut közel. Nem szükséges keresnünk semmit sem, inkább elfogadni és elszenvedni azt, amit az élet felad nekünk. A legfájdalmasabb az, amikor nem tudjuk szeretni azokat, akik a szenvedést okozzák. Minden eszközt megragadva menekülünk a szenvedéstől és saját elesettségünktől. A keménységünk mögött az a félelem áll, hogy valamit el kell szenvedni.

Létezik a mindennapi, kifelé tevékeny élet mozgástere, amelyben gondolatokkal és tettekkel érünk el valamit. Itt lehet másokra hatni, harcolni és vitatkozni; lehet dolgozni lelki és jellembeli alakulásunkon. Elkötelezhetjük magunkat nemes politikai vagy társadalmi ügyek mellett. Van a szemlélődésnek is egy síkja, ahol csak figyelni, bízni és szenvedni lehet. A gondolkodás és cselekvés, eredmények felmutatása és célok elérése itt lehetetlen.

Egy fal előtt lehet türelmetlenül ülni, erőltetve a továbbmenetelt (arra irányítva minden készségünket, ami még nincs itt) - vagy arra figyelni, ami előtted áll. Azért van ott, hogy elszenvedd, szabad ott maradnia. Sokkal izgalmasabb ez a fal annál, mint amit mögötte sejtesz. A kontempláció útja egy belső és szelíd út. Olyan, mint a madarak énekének hallgatása. Olyan szelíd, mint ahogy egy virág kinyílik - erőltetés nélkül. Gyengéd nyitottságra van ehhez szükség.

A félelem, hogy a meditációban valami feljöhet, amit nem akarunk elszenvedni, legtöbbször csak keménységgel nyomható el újra. A figyelés útja oldja fel ezt a keménységet. Aki figyel, teljesen annak adja át magát, hogy felvegye azt, ami a realitásból, a jelenből jön. Az gyengéd, laza és fesztelen - az elérni akarásnak pontosan az ellentéte. Mikor a lét szintjéhez közeledünk, ott nincsenek történetek és történések, nincs mozgás.

Ha nyugalomra jutunk, távolságot nyerünk mindentől (és mindenhez), ami egyébként a hétköznapi életben fontos számunkra. A nyugalom tisztább gondolatokat szül, mert sok minden leülepszik és rendeződik bennünk. A lényegessel való egység igazi biztonságot és védettséget fog ajándékozni. Nem kell semmit sem elérnem, és semmi sem sürgős. Egyszerűen csak itt lehetsz.

Nincsenek megjegyzések: