A kellemes, huvos "zarandok-vajatokat" (igy nevezem ezeket a szeltol vedett, fakkal szegelyezett osvenyeket) a Nap a novenyzettel szovetkezve rozsaablakokkal disziti.
A tolgyfakrol neha lepottyan egy-egy makk, szinte megijedek tole, akkora a csend. Ujra kevesen jarnak az uton, legalabbis az en idomben. Most a verejtek inkabb nyugtato pakolas az arcomon, nem az ut bosszanto velejaroja. Lassan ebedelni kellene mar. Ezek a tehenszaros kis falvak nem kepesek egy padot allitani az atutazok szamara... [Par lepesre a megoldas fogad: egy tuzhanyo - nyilvan par ezer evvel korabban - mar gondoskodott szekrol, asztalrol. Olyan szeles es lapos a kotomb, mintha mernoki tervezes lenne. Eppen leer a labam.]
Neha a jelzokoveken tamasztom meg a terhem, derekmagassaguak. Egy rekedt kiskakas edzi a torkat a szomszed bokorban. Egy soproni es egy nagykorosi par husol mellettem par meterre. A ferfi "Guten apetit!"-je nem sokat segit a nemzeti kapcsolatokon, de a no vegre elszolja magat magyarul. :) Ok is 25-en repulnek vissza Becsbe, csak egy delelotti jarattal. (Hogyan legyen az embernek kedve egy joizut karomkodni, mikor barki ertheti meg itt is...)
Salcedaban elfogy a vizem. Egy maganhazban kerek. A nagymama helyi dialektusban es gyorsan beszel, de vegul csak tudjuk csillapitani a szomjamat. Duci fiuunokaja ott sertepertel korulottem, vegig a tekintetem keresi. Annyira josagos gyermekarca van, valamit adni szeretnek neki. Megvan: a samosi bazarban vett kagylo-nyaklancot kapja. Szemermesen koszoni, latszik, hogy orul neki.
Santa Irene mar a mai 30 km-en tul van, es az albergue completo, mire odaerek. Egy idos par csalodottan fordul ki az ajton. Nem vesztegetem az idot folosleges kerdesekre, irany tovabb. A kovetkezo hely csak 3 km, 500 meterenkent jelzokovek lelkesitik a veget jaro vandort. Hogy varom mar a zuhanyt! Majdnem tulszaladok a varoson lelkesedesemben, az erdei osvenyen a megerzesem (ez olyan noi dolog) idejeben visszafordit. A foterre erve fiatalok csoportjaba futok. Kedvesen utbaigazitanak, es finoman jelzik, hogy az onkormanyzati szallas zsufolasig megtelt.
Mama mar nem hasad tovabb... Megadom magam a nagyobb eronek. A Bule-Bic (nem tudom mit jelent a neve) Panzio tizszeres (30 EUR) aron ad szobat. Ezert viszont ma estere EN VAGYOK A CSASZAR!!! Kulonszoba, TV es franciaagy (Farkas nem johet fel). Befekszem egy kad forro vizbe. Akkor alszom, akkor kelek, amikor uri kedvem diktalja, senki nem csorog vagy horkol a fulembe. Jotett helyebe jot varj!
Igy holnapra csak 15 (!!!) km maradt, szinte sik terepen. Diadalmenetet nem terveztem, de egye fene. Ma estere takarekossagi bojtot hirdetek, egy nagy alma lesz a vacsoram [kozben megtorik a szandekom egy kepviselofank miatt :)].
Kikukkantok a varoskaba, hisz EZ AZ EN ESTEM!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése