Molinaseca - Az uton ket arnyek, aztan csak egy

A hazigazdak megkernek, hogy nezzem at a magyar nyelvu hazirendet, mert hianyzik belole a TILOS A DOHANYZAS! kitetel, arra kernek, hogy potoljam. Elottem volt egy Dunaharasztibol indult no, aki nem tartotta be a szabalyt. Egy kis zapor elverte a port estere. Setalni indulok a hazakon tulra, olyan szep a panorama. Meglegyint a honvagy edeskes erzese; no nem annyira halalos, csak jo tudni, hogy tartozom valahova. A helyi nyugdija setakor tagjaival talalkozom utkozben. Tanulok toluk egy trukkot: a fenyo-szeru orokzold bokrok agaval hessegetik el maguktol a szemtelen (piaci) legyeket. Az albergue konyvtaraban talaltam egy nagy kepeskonyvet a burgosi katedralisrol. Mivel nem tudtan akkor megnezni eredeti formajaban alaposan, most bepotolom virtualisan ezt is.

A hospitelera figyelmeztet, hogy ne aztassam tul sokaig a labamat. It's my lab! Mar szinte alszunk, mikor hatalmas durranasok es egyre erosodo zene-bona kozeleit a hazunkhoz. A jo spanyolok fiesztaznak. A falu minden letezo lakoja sippal-dobbal [szo szerint], kasztanyettakkal felszerelkezve tancol. Korbejarjak a belfalut. Kozben egyszarvu "csocsoskancsobol" vino tinto-t (vorosbort) kinalgatnak minden arrajaronak. Hangulat, az van!

Masnap eg a talpam a sok gyaloglastol. Melyik helyen is jarunk? Meg nincs nyitva az albergue. Leulok a padra. Valaki itt felejtette a credencialjat. Mennyi lehet meg hatra? ... - erre ebredek.

Korulottem a halozsak-gubo-testek bekesen durmolnak. 2:15 van, elleibent az alom. Kimegyek a mosdoba, majd tokeletes csondben elokeresek lampat, fuzetet, tollat. Szerencsere nem vettek el oket a "lager orei". Igy sort sor ala tapogatva, pici fejlampam fenyenel irok, hogy a tobbiek tovabb szohessek almaik fonalat. Van abban valami hamvas baj, hogy az uj kollegak a bankrol szoktak almodni. Akasztjak a hohert!

Tegnap delutan - mostmar igazandibol - lattam egy szines fonalbol kotogeto nenit. A kezem nyult volna a a gep utan, de utkozben megalljt parancsolt ra az utikonyv egyik mondata. A helyieket fenykepezni onzo dolog, sokat vesz el es keveset ad. A belso lemezemre azert archivaltam napfenyes arcat. Igy is jo lesz.

Visszafekszem, ujra ejszakat varazsolok, hatha visszajon a tarka alom lepke kepeben. De cak forgolodunk, fordolodunk dagaszagaim! Hallom, amint a tornyora eluti a harmat, majd a negyet, aztan az otodikre mar nem emlekszem. (Olyan ez, mint a labmutetem elotti szamolas, amig az altato at nem vette az iranyitast az idegrendszerem folott...)

A Pilar meg alszik, kitartoan kopogok hat az oreg ajton. A konyhaban egy huszoneves izmi nagyfiu az apukaja olebe ul. Jajj, Cica! Reggeli utan egyszerre indulok Guidoval (rov.: Gilo), a Cruz de Ferroig beszelgetunk, a hangja es a stilusa Kiss Danira emlekeztet. A keresztnel fotozas, es mely hallgatasba burkolozunk. Szerencsere ertem a nema zsirafot, igy utjara engedem egyedul. Viola Gyuri villan be, aki Bagolyirtason a cserepkalyha melle huzodva varta ki a misem veget, hogy nem zavarjon meg.

Talalkozunk egy 5 fos lovas csoporttal. Vegre, tehat nem mese. Most mar a porban a bakancs- es biciklinyomokat lopatkok is tarkitjak. Todo verde! Bekesen setalgatok, hatizsak nelkul. Az ut annyira adja magat, hogy 20 nap elteltevel a konyv biztonsagat is elengedem. A pihenok tervezese miatt 2-3-szor nezek bele, de az is folosleges, tudja labam, mikor kell megallnia. A hegygerincen japan csalad husolne, ha lenne arnyekuk. Babusa Arpival begyakorolt "konicsiba"-val udvozlom oket. Elokerul Matteo is egy mondatra. O mar vasarnap Santiagoban szeretne lenni (elarulja, hogy ma hetfo van). Vajon mennyi sohajtozast hallott ma a Polar Center ket liftje?

A csucson lenne erdemes megallni... tobbek kozott ebedelni is, de nagyon kopar es poros az ut. Rovid megallo utan megyek tovabb Aceboig.

Ujabb caminozo fajt fedezek fel: a bongyori fiu futva halad el mellettem. Befogni nehez lenne mintapeldanynak, mert a szeder- es csipkebokrok olyan gyorsan nyelik el, ahogyan erkezett.

Megszilardult lavafolyas-lepcsokon gurulok lefele, mindig csak lefele. A bokrok es agak neha kicsipnek egy darabkat a szatyrom oldalabol, estig kitart. A vegen atmegyek hegyikecske-uzemmodba: vigan szokkenek el a lemaradok mellett. Ezerszer aldom az eszedet Eszterem, hogy a csomagszallitast ajanlottad! Igy, kis kezipoggyasszal is elfaradtam, te pedig hatizsakkal tetted meg ezt a szakaszt. KOL HAKAVOD!

A varoska hidjan atlepve ujra csak ismeros arcok fogadnak. A hospitelero mefg ebedel 15:00-kor, igy marad a varakozas. Vegul hamar megjon, elmodja, hogy a szomszedban var a csomagom, es tenyleg! Jo nap ez a mai, jo nap ez a halalra.