2009. szeptember 1., kedd

Nájera - labnyomunk a homokban

Meg 581,7 km a celig. Pamplona 707,6 km-re van Santiagotol. Ebbol kiszamithatjatok, mennyit haladtam eddig. Olyan jo, hogy ma ujra uton voltam, mint a locitrom. Zsufolt a szallas, csak egy zuhanyzo mukodik, es nincs meleg viz. Higyjetek el, egyik sem szamit! Van a jobb bicepszemen egy kek-zold, felszivodofelben levo folt. Nem tudom mi okozta, akkora, mint egy emberi harapas. Remelem vampirok nem caminoznak mostanaban...

Tegnap este osszeismerkedtem egy kis olasz csapattal, miutan Carmela buszra szallt. Nagyon jopofak, kozottuk van egy 18 eves fiu ikerpar. Az apjuk velem egyidos. Hmmm.
Meg erdekesebb, hogy Anna polojan a heber ABC diszeleg, es az esti labaztatasnal rakerdeztem, hogy beszeli-e a nyelvet. Kepzeljetek! A baratjaval, Simone-val egyutt Tel-Avivban dolgoztak masfel evet, es meg emlekeztek nehany alapveto mondatra. A tobbieknek is tetszett, hiaba nem ertettek, es a vegen szivelyes salommal udvozoltek gyakorlas keppen.

Ma reggel 3:30-kor kipattant a szemem es ezt elfogadtam jelzesnek. Lezuhanyoztam, 5:00 korul mar indultam, mivel ma is majdnem 30 km vart ram. Navaretteben vettem a talpamra compeed-et, ez olyan masodik bor fele, ami meg a zuhanyzaskor sem azik le [tesztelve!]. Sok helyen nagyon alapos a jelzes, viszont vannak olyan, most mar gyakorlott szemmel mondhatom, egyertelmu szakaszok, ahol nem viszik tulzasba. A legbiztosabb, ha a hatizsakosokat koveted, ma, talan a korai indulasnak tudhato be, vagy, hogy egesz nap logott az eso laba, kevesebben jottek mellettem. Az agyagos-homokos talaj viszont tagathatatlan terkep a tajban. Ahol a biciklik es bakancsok nyoma szaporodik, na az a camino. Szinte elharithatatlan a kerdes: ¿Vajon milyen nyomot hagyunk magunk utan, es mennyi ideig fog az uzenni az utanunk jovok szamara?

Nincsenek megjegyzések: