2008. április 16., szerda

Minden hatalmat a dolgozó Főtitánnak?

Tegnap két beszélgetésben is érintettük a közvetett demokrácia intézményét, illetve a magyar választási rendszer fonákságait. Ebben a témában az a fő gondom, hogy miért nem súlyozunk a szavazók hozzáértése (vagyis felelőssége) alapján.

Van életkor szerinti diszkrimináció, hiszen gyerekzsenik sem élhetnek a választójoggal. Lehetne-e kitalálni egy olyan igazságos szűrőt, amelyen fennakadnának azok az állampolgárok, akik nincsenek elégséges ismeretek birtokában, ergo döntésképtelenek. Balázs ötlete az, hogy a jogosítvány megszerzéséhez és megújításához hasonló vizsgához köthetnénk ezt a lehetőséget, ami természetesen éppúgy elérhető, mint elveszíthető idővel.

Miért szavazzon (mondjuk mozgóurnával) a beszámíthatóság határát súroló, de gondnokság alá még nem helyezett idős polgártárs, akinek szava éppen olyan erővel számít az ország sorsának eldöntésében, mint az enyém. Hangsúlyozom, hogy a magam számára sem kérek kivételt, ha mentális vagy egyéb okból alkalmatlanná válok a közösség ügyeinek befolyásolására.

Csabi ellenvetése, hogy az életkor szerinti mérce nem manipulálható, más szisztéma viszont könnyen kijátszhatóvá válik. Lásd az állampolgári vizsgát övező botrányokat: magyar nyelv és kultúra ismerete nélkül, lefizetett tisztviselők segédletével kapott okmányok (és jogok). Ugyanakkor a jelenlegi rendszerben is lehet szavazatokat vásárolni. Szabolcsban tragikomikusan szilvabefőttért is akár, tehát az általános elv sem mentesít minket a korrupciótól.

Egy józan klauzúra viszont jó eséllyel kizárhatná az ilyen szűk perspektívában mozgó, "egyetlen tál lencsés" ügyeket a komoly mérlegelésre és felelősségvállalásra épülő választási rendszeréből. Mert akik veszik a fáradtságot arra, hogy elérjék, vagy megtartsák a voksoláshoz szükséges "bizonyítványt", azok részéről joggal feltételezhetünk nagyobb autonómiát. Valószínűleg később gyakrabban élnének ezzel a szerzett és nem születés jogán kapott lehetőséggel. Talán tér nyílna arra is, hogy magasabb részvételi arányt érjünk el azoknak a visszavonzásával, akik kiábrándultak és azért maradtak eddig távol a közügyektől. A választások mechanizmusa számukra átláthatatlan, kicsiségük súlyától pedig reménytelennek tetszik egy értelmesebb világért küzdeni.

Nem tudom biztosan, hogy ütközik-e az alkotmány bármelyik bekezdésébe (szövegébe, szellemiségébe), vagy bármelyik nemzetközi-jogi kötelezettségünkbe az, hogy a hazai közösség ügyeiben való aktív részvételt ne csupán életkori (aminek egyébként csak alsó küszöbe létezik!) követelményekhez kössük, hanem állampolgári (jogi, társadalomismereti, stb.) érettséghez is.

Személy szerint örülnék ennek a hungarikumnak.

Nincsenek megjegyzések: