Amikor öreg leszek,szeretném, ha ráncaim lennének,
nagyon sok ráncom:
a nevetéstől,
a mosolygástól,
a derűtől,
a jóságtól,
a másokért vállalt gondoktól.
Szeretném, ha egész életem
az arcomon lenne,
és mindenki, aki csak olvassa, azt mondaná:
ez egy szép történet.
Az arcom táj legyen,
hegyekkel és völgyekkel,
ahol az emberek elveszítik,
de újra megtalálják az utat.
Barázdáiban
tréfa bújkáljon,
szögleteiben jóság és vígasztalás.
Legyenek síkok, ahol megpihenhetnek,
árkok, amelyekben elrejtőzhetnek.
És szeretném, ha mindenki azt mondaná:
ez egy szép táj.
- Ez egy ember.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése