Civilizációk harca

Nagy feltűnést keltett Samuel P. Hungtion 1996-ban publikált The Clash of Civilizations and the remaking of worldorder című könyve, amely 1999-ben A civilizációk összecsapása és a világrend alakulása címen magyar fordításban megjelent az Európa könyvkiadónál. Hungtion szerint a jelen világban nagyjából nyolc főbb civilizáció, illetve kultúrkör létezik:

(1) a Nyugat kultúrköre, melyet az egyetlen fennmaradó nagyhatalomként az Amerikai Egyesült Államok vezet, és melyhez Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és a hozzájuk kapcsolódó európai államok tartoznak;
(2) az Ortodox keresztény hagyományon alapuló kultúra, amelynek magállama Oroszország;
(3) a népességben és vallási öntudatban rohamosan fejlődő Iszlám kultúra, melynek azonban nincs kifejezett központi állama;
(4) az Indiai kultúra;
(5) a Kína központú kelet-ázsiai kultúra;
(6) a Nyugati kultúrkör árnyékában élő Latin-amerikai kultúra;
(7) az ugyancsak a Nyugat befolyása alatt álló Afrikai népek kultúrköre;
(8) a világosan sehova sem csatolódó Japán.

E kultúrkörök között a Nyugat kultúrköre a 19. században a természettudományok és a technika fejlődése következtében az egész földkerekséget domináló hatalomra tett szert. Az amerikai kontinens már három évszázada európai hódítók uralma alatt állt, bár a 18–19. században függetlenítette magát az anyaországoktól. A 20. század elejére az európai nagyhatalmak elfoglalták és gyarmatosították a többi földrész jelentős hányadát. Britannia "uralkodott a hullámokon". Az angol királynő lett India császárnője. A nagy Kínai Birodalomra megszégyenítő egyenlőtlen szerződéseket kényszerítettek. A nyugati kultúrát közvetítő nevelési intézmények behálózták az egész bolygót. A nyugati orvostudomány és egészségügy terjedése következtében nagymértékben csökkent a gyermekhalandóság, és ennek következtében rohamosan növekszik a lakosok száma.

Hungtion meglátása, hogy a Nyugati kultúrkör dominanciája a 20. század folyamán hanyatlásnak indult. A két világháború által megtépázott Nyugat népei kénytelenek voltak felszabadítani gyarmataikat. India független lett. Kína kommunista népköztársasága minden nyugati uralmat lerázott, és csak haraggal tud visszaemlékezni régebbi állapotára. A legerőteljesebben pedig az Iszlám újjászületése jelentkezett az utóbbi évtizedekben. Jelenleg még dominál katonai és gazdasági potenciál tekintetében az USA által vezetett kultúrkör, de a demográfiai nyomás, és a konkurens kultúrák harcos öntudatra ébredése egészen új helyzetet kezd teremteni. Egyre tarthatatlanabb az a szituáció, hogy egy 250 milliós lakosságú állam törekedjen világuralomra a hat milliárd főt számláló egész emberiség fölött.

Ha egy vallás követői úgy gondolják, hogy egy transzcendens Isten csak nekik nyilatkoztatta ki önmagát és szent akaratát, akkor hajlamosak másokat alsóbbrendű embernek tekinteni, sőt tőlük az élethez való jogot is megvonni. Ez vallásháborúkhoz és vallási motívumokkal igazolt különféle erőszakosságokhoz vezet. A második világháború után kitört helyi fegyveres összecsapásoknál szinte kivétel nélkül a vallási motiváció fontos szerepet játszott.